🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kalugarpataka
következő 🡲

Kalugarpataka, Călugăra-Mare, Luizi Călugăra, Kalagor (Călugăra, Bacău m., Moldva, Ro.): 1. község Bákótól Ny-ra, a Bahna patak völgyében. Első írásos említése vsz. a 15. sz. elejéről való, akkor Al. cel Bun vajda „Giurgiu Ungureanu”-nak adományozta Ungureni falut. Lakói rezesek (szabadparasztok), vsz. kat. magyarok voltak, mert a 16. sz. 2. felében a török hadak pusztításai elől a bákói magyarok is ide húzódtak. A 18. sz: már Kalugarként említik a források, 1743: Kalugor Pataka, korábbi magyar lakóihoz erdélyi menekültek csatlakoztak. „Lakói részben régtől ottlakók, részben a székelységből oda nem rég futamodtak” (Zöld). Nyelvjárása ezért észrevehetően különbözik a déli-csángó nyelvjárástól (Csűry). Az egyh. liturgia nyelve a 18-19. sz: magyar és oláh, 1915: már sikertelenül kérték a m. igehirdetést. 1844: m. isk-ja volt. 1930: a lakosság 87%-a vallotta magát m. anyanyelvűnek, 9% m. nemzetiségűnek. 1949-55: m. tannyelvű óvoda, hétosztályos isk., 1954-55: internátus. A rum. tannyelvű tagozaton tantárgyként tanították a m-t. 1992: lakossága 90%-a ismeri a m. nyelvet (Tánczos). - R.k. lakói: 1744: 500; 1776: 290; 1800: 2347; 1842: 1507; 1842: 1878 (1802 m., 76 rum.); 1930: 4548; 1992: 5198 r.k., 76 g.kel., 3 egyéb vall., össz. 5277; 1998: 6041. - 2. plébánia. Szalmafödelű Kisboldogasszony-fatp-át haranglábbal először 1741: említik. 1843: új fatp., 1864: tégla- és kőtp. épült Szt András tiszt-ére. Mai tp-át 1942: Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra szent., akkor ez volt Moldva legnagyobb r.k. tp-a: 55x25 m, 54 m magas. 4 harangja közül 2 m. feliratú: „AZ ÉLŐKET FELHÍVOM AZ HOLTAKOT ELSIRATOM LUZI KALUGERBEN KOZAK ANDRÁS 1882” és „ISTEN DICSŐSÉGJRE LEGELEN 1903 ÖNTÖTTE AGÁL GRIMEX” - A falu fölötti dombon lévő kpna vsz. 1698: épült. A 18-19. sz: pünkösdi búcsújáró helyként említik. - A 17. sz: Bákó filiája. 1738: már pléb.; 1781: filiái: Barát, Alsó-Marsinén, Fund Fontinel, Blegyest, Kömpén, Tázló, Furmosa, Szalonc, János-völgye, Ungurén, Plubok, Bákó. - Plébánosai: 18. sz. közepe: Oian Frontali, Gabrielle Mazziotti, Carol Gatinara, 1807: Iosif Berardi, 1814: Brocani (megtanult m-ul), 1838: Magrina Ferenc, 1840: Antonius Accardo, 1851: Antonius Catalano, 1863: Filusztek Mihály, 1868: Carbonelli Vincenzo, 1923: Iosif Petru Pal, 1996: Maximilian Pal, 1999: Eugen Blăjuț. - 1924/25: felsőfokú ferences szeminárium nyílt, 1932-48: Halasfalváról (Halaucești) ~ra költözött a fil. és teol. kurzus is. 1923-48: rum. nyelvű kántorisk. is működött ~n. H.P.

Zöld 1783:420. - Gegő 1838:46. - Jerney 1851:183. - Lahovari II:272. - Domokos 1987:587. - Gabor 1995:165.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.