Kepler, Johannes (Weil der Stadt, Würtenberg, 1571. dec. 27.-Regensburg, 1630. nov. 15.): csillagász, matematikus, a bolygómozgás három törvényének felfedezője. - Kisnemesi származású szülei kézművesek, lutheránus vallásúak voltak. ~ a Tübingeni Egyetemen teol-t tanult, itt ismerkedett meg →Kopernikusz csillagászati elméletével. Megragadta annak matematikailag egyszerűbb volta a ptolemaioszi világképpel szemben. 1594: Grazban az ev. szeminárium mat. tanára. A két elmélettel kapcsolatos összehasonlító mat. elemzéseit 1596: Mysterium Cosmographicum c. művében tette közzé. Munkájára fölfigyelt Tycho Brahe, II. Rudolf cs. (ur. 1576-1612) udvari csillagásza. ~ tanulmányaiban szerepelt még a mágnesség, a naptárkészítés, az ekliptika hajlássíkjának kérdése, főleg azonban a bolygómozgásra vonatkozó elméletek. Gondot jelentett számára, hogy nem találta nyomát az állócsillagok parallaxisának (kismértékű periodikus elmozdulásának), aminek mutatkoznia kellett volna, ha a Föld csakugyan kering, de Tycho Brahe kompromisszumos bolygópálya-elmélete (→fizika története) sem nyerte el tetszését. Mikor Grazban az ellenreformáció miatt nehézzé vált a helyzete, 1600. II: elfogadta Brahe meghívását, és Prágába ment, ahol asszisztensi állást kapott, elsősorban azzal a feladattal, hogy segítsen bizonyítékokat gyűjteni Brahe elmélete mellett. 1601. X: Brahe halála után ~ az utóda lett a cs. matematikus-csillagász tisztségben, és örökölte mestere különlegesen pontos méréseinek anyagát. 1611: meghalt ~ felesége és egyik gyermeke. Rudolf cs. lemondatása után ~ Prágából Linzbe költözött, ahol szintén matematikusként dolgozott. Második feleségétől itt született hat gyermeke. Anyját ekkoriban állították bíróság elé, boszorkányság vádjával. 1626-tól Ulmban és Wallenstein udvarában élt. Regensburgban halt meg, ahová azért utazott, hogy a cs. kincstártól behajtsa munkabérét. - A bolygók ellipszispályáinak felismerésére Tycho Brahe megfigyeléseinek újraértékelése vezette, elsősorban a Mars bolygónak a Naphoz viszonyított pályaadataira vonatkozóak. Első két törv-ét évek múlva, 1609: Astronomia nova seu physica coelestis, a harmadikat 1619: De harmonia mundi c. munkájában tette közzé (→Kepler-törvények). A heliocentrikus világkép ~ fölfedezésével nyerte el igazolását, bár nem abban az alakban, ahogy azt korábban Kopernikusz elképzelte: a „tökéletes körpályák” átadták helyüket ellipsziseknek, a szférák pedig az égitestek szabad keringésének. ~ a törv-ek alapján úgy vélte, hogy Isten a mat. nyelvének megértésére teremtette az embert.

Arra még 1687-ig kellett várni, hogy →Newton megfejtse, milyen vonzóerő tartja a bolygókat pályájukon. ~ a Nap és a bolygók között mágneses vonzást tételezett fel. Az állócsillagoknak a Föld keringését igazoló parallaxisát végül csak 1729: észlelte Bradley, majd 1835-40: mérte meg Bessel. - Csillagászati eredményei terén említésre méltó még 1604: a nova-fellobbanás és 1607: az üstökös megfigyelése, főleg pedig 1627: Brahe mérési adatainak a heliocentrikus kép alapján való feldolgozásán alapuló és sokáig a legpontosabbnak számító csillagászati katalógus, a Tabulae Rudolphianae közreadása. A csillagászati vizsgálatok velejárójaként ~ foglalkozott a szem optikai képalkotásával, a fénytöréssel (Ad Vitellionem, 1604), az optikai lencsék törvényeivel, a távcső működésének elemzésével és konstrukciójának megjavításával (~-féle távcső), és fölfedezte a teljes fényvisszaverés jelenségét (Dioptrice, 1611). Mindehhez felhasználta saját mat. újításait az infinitézimális számítás terén, melyet még hordótérfogatok kiszámítására is alkalmazott. Nevezetes a felfedezéseikkel és a kopernikuszi világképpel kapcsolatosan →Galileivel folytatott levelezése. N.D.

KL III:22. - NCE VIII:163. - Simonyi 1978:159. - Gazda-Marik 1986:61, 101. - Budó I:87; III:28, 97. - Koestler, Arthur: Alvajárók. Bp., 1996:293.