Kinga, Kunigunda, Árpádházi, Szt (1224. márc. 5.-1292. júl. 24.): magyar királyi hercegnő. - IV. Béla kir. (ur. 1235-70) és Laszkarisz Mária elsőszülött gyermeke, Szt Margit nővére. 1238: nagybátyja, Kálmán hg. feleségének, a lengy. Szaloménak javaslatára V. (Szemérmes) Boleszláv krakkói és sandomiri hg-gel (ur. 1243-79), Leskó fejed. fiával jegyezték el, és a lengy. udvarba küldték nyelvtanulásra és a szokások megismerésére. 1239: az esküvőt is megtartották, de a fiatal házaspár testvérként a legszigorúbb aszkéta életet élte. 1241: a mongolok támadása elől a szepességi Podolinba, majd Csorsztin sziklavárába menekültek. A dúlás után ~ hazalátogatott, s az apjától kapott bányászokkal 1251: megnyittatta a bochniai (wieliczkai) sóbányát. ~ Szandecben apácazárdát alapított, majd férjével együtt Prandotha krakkói pp. (1242-66) előtt örök szüzességet fogadott. Boleszláv 1279. XII. 7: meghalt, ~ →Jolán húgával az ószandeci klarissza zárdába lépett, melynek 1284: főnöknője. 1287: a mongol betörés elől ismét Csorsztin várába menekült nővéreivel együtt, az ostromlókat Baksa Simonfia György maroknyi csapata éjjeli rajtaütéssel megfutamította. A földúlt szandeci ktort ~ újjáépíttette. 10 hónapi betegség után halt meg. - Csodatételeiről legendák sokasága maradt az utókorra. Az ószandeci ktor búcsújáró hely lett, VIII. Sándor p. (ur. 1689-91) 1690: b-gá, XII. Ince p. 1695: Lengyo. egyik védősztjévé, II. János Pál p. 1999. VI. 16: Ószandecen (Stary Sacz) sztté avatta. Az alkalomra Ószandecen fölépítették a világ legnagyobb →székelykapuját ~ tiszt-ére. A vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolna ~-domborműve (1980) →Kiss Nagy András műve. - Ü: júl. 24. Tiszt-e Lengyo-ban igen eleven. A wieliczkai sóbányában (melyhez ~-legendák fűződnek) 55 m hosszú, 14 m széles és 10 m magas a ~-kpna, amit a 19. sz: faragtak ki a bányászok, főoltárán ~val. Do.J.-88

Dlugoss Cronica VI-VII. - Frankovich: Vita B. Cunegundis. Ford. Petrikovszky. Nagyszombat, 1744. - Wertner 1892. - Pauler II:655. (s.v. Szt Kinga) - Puskássy Pál: Árpádházi B. K. Bp., 1931. - Árpádkori legendák és intelmek. Bp., 1983. - SzÉ 1984:795. - A sztek visszatérnek. Uo., 1984. - Puskely 1994:189. (XI. Kelemen p. avatta 1715: Lengyo. és Litvánia védősztjévé) - Távlatok 1999:2. sz. (~ 1234. márc. 5: született, 1239: még csak Lengyo-ba került Boleszláv jegyeseként. 1245: belépett a klarisszákhoz. 1247 k. ment férjhez Boleszlávhoz. 1257: kapta meg férjétől Ószandecet, ahol ktort építtetett, férje halálakor ide lépett be.)

Kinga, Kunigunda (1244 k.-Cseho., 1285. szept. 25.): macsói hercegnő, cseh királyné. - Rasztiszláv orosz hg., macsói bán és Anna m. kir. hgnő szépséges leánya, IV. Béla m. kir. (ur. 1235-70) unokája. 1261: szüleivel és nagyszüleivel Bécsben tartózkodott, ahol szépségével nagy föltűnést keltett. II. (Přzemysl) (Nagy) Ottokár cseh kir. (ur. 1253-78) beleszeretett és X. 25: feleségül vette, az év karácsonyán Prágában kirnévá koronázták. Miután II. Ottokár 1278. VIII. 26: a →morvamezei csatában elesett, kiskorú Vencel fiának kijelölt gyámja, Brandenburgi Ottó a gyermeket és ~t Besing sziklavárába vitte. A cseh nemesség fegyvert fogott a szép özvegy és fia mellett, és kikényszerítette szabadonbocsátásukat. Amikor kitudódott, hogy ~ titokban férjhez ment udvarmesteréhez, Rosenberg Zavišhoz, elfordultak tőle. Fia, II. (Přzemysl) Vencel, a gyermek kir. (ur. 1278-1305, lengy. kir. 1300) udvarába hívta ~t és mostohaapját. II. Vencelt 1301: Mo. kir-ává is megválasztották, de ezt a címet fiára, ~ unokájára, III. (Přzemysl) Vencelre ruházta át (ur. 1305-06, m. kir. 1301-05). ~nak Rosenbergtől született János (v. Jessko) nevű fia johannita lovag lett. Do.J.

Fejér IV. - Wenzel III. - Pauler II:657. - Révai XI:639.

Kinga, Kunigunda (1247 k.-1288): brandenburgi grófleány. - III. Ottó őrgr. és Bozena cseh hgnő (II. Ottokár cseh kir. nővére) leánya. 1264. X. 25: házasságra lépett IV. Béla m. kir. (ur. 1235-70) és Laszkarisz Mária ifjabb és kedvenc fiával, Béla hg-gel. Béla elhunyta (1269) után a gyermektelen özvegy újra férjhez ment a limburgi IV. Walram hg-hez. Do.J.

Fejér IV/2. - Turul 1887. (Az Árpádok geneologiájához) - Wertner 1892. - Wertner 1893. - Pauler II:657. - Révai XI:639. - Dümmerth 1987.