király (lat. rex): monarchikus államok rendszerint örökléssel trónra került uralkodója. Az eredeti értelem szerint a szónak vallásos dimenziója van: a ~ olyan egyszemélyű vezető, aki jogait Istentől kapja, kötelességei teljesítéséről Istennek kell elszámolnia. - 1. Az ókori Keleten a ~ az istenek hatalmának részese, azok „helytartójaként” birtokolja jogait, a törv-hozó, a bírói és a végrehajtó hatalmat. Az istenek és a nép között a ~ a közvetítő: az istenek előtt a közösség szakramentális-misztikus képviselője, a népet megtestesítő személy; népe számára ugyanakkor az isteni kegy és erő közvetítője. Az istenek minden adománya elsősorban a ~t mint a nép képviselőjét illeti, ügye azonos a nép ügyével. Minden jót (igazságosság, béke, üdv és szabadulás) a ~tól kap a népe. Uralkodói feladata alattvalói boldogulásának szolgálata. -

2. Izraelben a ~ tört-e Kr. e. 1200-tól követhető. Izr. kezdetben törzsközösségekből (→tizenkét törzs) állt, központi intézmények nélkül. Az irányítás családonként a családfő hivatása volt (→vének). Nagyobb ter-en élő családok v. egy-egy törzs olykor összefogott egymás érdekében, főként háborús helyzetekben (Bír 9. f.: →Abimelek; 11. f.: →Jiftach). Kezdetben Izr. olyan népnek tekintette magát, amelynek egyetlen ura (s mint ilyen egyben ~a, bírója és törvényhozója) Jahve. Sámuel prófétai erővel tiltakozott a kirság mint „idegen” intézmény ellen. Annak oka, hogy Izr. földi ~t akart, részben a →filiszteusoknál látott városállam-szövetség, részben azon törekvés volt, hogy hasonlóvá legyenek az Izr. körül alakuló Ammon, Moáb és Edom országaihoz. Sámuel végül az Úr parancsára („Tégy meg mindent, amit kér tőled a nép, ... hiszen engem vetettek el, hogy ne uralkodjam többé fölöttük”; 1Sám 8,7; vö. 8-10. f.) ~lyá kente Sault. A nemz. állam Saul (ur. Kr. e. 1020-1000), Dávid (ur. 1000-961) és Salamon (ur. 961-931) kirsága alatt, a ~ság intézményrendszere (~i udvar, hivatalnokok, ~i szentély stb.) Salamon halála után, a kettészakadt országban alakult ki. Székhelyei É-on Gibea, Mahanajim, Szichem, Penuel, Omri, végül Szamaria; D-en Jeruzsálem. ~i szentélyek É-on Bétel és Dán, D-en Jeruzsálem. - Izrael (É-i ország) ~ai: 931: Jerobeám, 910: Nadab; 909: Bása; 885: Omri, 874: Acháb, 853: Achászja, 852: Jorám, 841: Jehu, 814: Joachász, 798: Joás, 783: II. Jerobeám, 743: Menachem, 738: Pekachja, 737: Pekach, 732: Hosea. 721: az É-i ~ság megszűnt. - Juda (D-i orsz.) ~ai: 932: Rechabeám, 913: Abijam; 911: Aza, 870: Jehusafát, 848: Joram, 841: Atalja, 835: Joás, 796: Amacja, 781: Uzija, 740: Jotám, 736: Acház, 716: Hiszkija, 687: Manassze, 642: Amon, 640: Jozija, 609: Jojakim, 598: Jojachin, Cidkija. 587: Jeruzsálem elesett, a ~t a néppel együtt a →babiloni fogságba hurcolták. - Izr. a sínai szövetség alapján →Isten népének tekintette magát, ~sága tehát teokratikus intézmény volt. A ~ számukra az Isten fia volt (vö. 2Sám 7. f.), aki a →fölkenéssel magára öltötte Isten szentségét és érinthetetlenségét (1Sám 10,6; Zsolt 18,51; 45,7). Feladata a külső és belső →béke (jogrend, igazságosság, ellenség leverése) biztosítása volt. A Júda házából való ~t arra választotta ki Jahve, hogy az ő „királyságának trónján üljön Izrael fölött” (1Krón 28,5). A földi ~ ugyanakkor csak részesedett Jahve örök ~ságából (vö. Iz 33,22). - A próf-k tartották ébren a reményt, hogy a Messiás Isten eljövendő országának ~a lesz. Az egész ÓSz emlegeti a szabadító ~t. Izr. fiainak ~a érvényt szerez a szegény jogának, őt illeti „az igazság jogara” (Zsolt 45,7; 72,1.4.12). A szabadulás, melyet a ~ szerez, olykor a szt háborúban kivívott győzelem (1Sám 8,20; 9,16; 2Sám 3,18; 2Kir 6,26; a Zsolt 2,9 a Messiásnak is katonai erényeket ill. tetteket tulajdonít). - Izr. fiainak ~a pap is, de nem az áldozat tényleges bemutatójaként, hanem mint a nép első és teljhatalmú helyettesítője a kultuszban: a ~ok olyan értelemben mutatnak be áldozatot, hogy gondoskodnak a föláldozni valóról. A ~ a nép pásztora is (2Sám 5,2), neki köszönhető a testi-szellemi élet. - ~ elsősorban maga a Messiás (Zsolt 72,7.16; Jer 23,5; Ez 34,23-24; 37,24). -

3. A ~ a ker. hagyományban. Eu. Ny-i részében a ~ság intézménye a Szentírásra, a lit-ra és a germán szakrális ~-fogalomra épült. Lényegében határozta meg a messiási ~kép (vö. Lk 1,32-33), a Jézus által hirdetett Istenország és ~ság (vö. Mt 19,28; Jn 18,37), ill. a tanítványok (vö. Mk 10,35-40) és a megkereszteltek (1Pt 2,9) részesedése Krisztus örök ~ságában. „A király” Krisztus, a földi ~ az ő helytartója csupán, a koronát Krisztus kölcsönzi a ~nak. A ~ koronázását a tp-ban szentségkiszolgáltatásnak tekintették. A →keresztelés szertartásában kezdettől →olajjal kenték meg a keresztelendőket, olykor kis koronát is kaptak kir. méltóságuk jeleként (vsz. innen alakult a ~ fölkenésének lit-ja). Elsőként 751: Kis →Pippint kenték ~lyá, aki ezáltal (az ÓSz-hez hasonlóan) rex et sacerdos, '~ és pap' lett a keresztségkor, a pap-, ill. püspökszenteléskor történt fölkenés analógiájára, s egyenrangú lett a pp-kel. Egyh. és polg. szempontból a ~ „Krisztus v. az Úr fölkentje”, „Krisztus helytartója”, az eljövendő Krisztus előképe. - A ker. ~ istenközelsége és krisztushasonlósága nagy erkölcsi követelményekkel s az Egyh. iránti felelősséggel járt, ez alapozta meg jogait. - A kk-ban kialakult a „~ két teste-tan”: a ~ egyrészt ember, másrészt fölkentsége révén a mennyei Krisztus helytartója. Olykor az „Isten kegyelméből” uralkodó ~ függetlenítette magát az Egyh-tól, sőt szembefordult vele (→invesztitúra-harc). - A ~ szakrális természetéből a →királyi család is részesedik. Forradalmakban a ~ és családjának kiirtása az →ateizmus kinyilvánítása is volt. -

4. Mo-on: →magyar király, →szentkorona-tan, →Magyar Szent Korona

5. Ikgr. A kk. ~-ábrázolások előképei a bibliai ~ok, főként Dávid és Salamon. A ~ jelvényei: →jogar, →lándzsa, →kard, →korona, →országalma, →trónus. A szakrális jelleget főpapi ruházattal is hangsúlyozták. A koronázási képek mellett gyakran ábrázolták a ~t imádság közben. A gótikus szobrászatban a ~ok szegyh-ak kapuiban, →királygalériákon és →Jessze fáján láthatók. 1100 u. a ~-ábrázolások mindinkább világi jelleget öltöttek, síremlékeken azonban tovább élt a hagyományos ~kép (imádkozó, szentmisén résztvevő alak). **

Kirschbaum II:542. - BL:992.

Király (1945?-ig König) Anaklét Vendel, OFM (Szentfülöp, Bács-Bodrog vm., 1897. okt. 5.-Bp., 1957. máj. 10.): hitszónok. - 1913. VIII. 27: lépett a Kapisztrán Szt Jánosról nev. ferences r-be, 1919. X. 4: ünn. fog-at tett, 1920. VI. 29: pappá szent. 1943: Kassán harmadrendi ig., 1947: Bpen házfőn. - M: Az életszentség titka. Összeáll. Szécsény, 1934. - Írói neve: Anaklét; P. Anaklét. 88

Pilinyi 1943:253. (s.v. Kőnig) - Tóth 1948:127. (s.v. Király) - Schem. Cap. 1948:70. - Diós 1995:100. (s.v. Király)

Király Ernő (Ungvár, Ung vm., 1930. jún. 16.-Leányfalu?, 2003. dec. 17): g.k. pap, tanár. - A sátoraljaújhelyi piar. gimn-ban 1948: éretts. A teol-t a nyíregyházi g.k. hittud. főisk-n végezte, 1954. V. 2: nőtlen pappá sztelte Dudás Miklós mpp. Kispesten, 1955: Máriapócson, 1961: ismét Kispesten, 1964: Bpen a Rózsák terén kp., 1964: a Hittud. Akad-n teol dr. 1968: Nyíregyházán ppi titkár. 1969-71: a római PMI-ben ösztöndíjas, az Accademia Alfonsianán erkölcsteol-t tanult, 1975: itt drált. 1971: Tiszaeszlár parókusa és teol. tanár a nyíregyházi g.k. hittud. főisk-n. - Bpen 1976: a Rózsák terén kp., 1978-93: erkölcsteol-t tanított a Hittud. Akad. levelező tagozatán. 1978: mtanári habilitációt szerzett a Hittud. Akad. erkölcsteol. tanszékén. 1983: a csepeli szórványlelkészség parókusa. 1990: Hajdúdorogon a g.k. ált. isk. egyházi ig-ja. 1997: a leányfalui Szt Gellért Lelkigyakorlatos Ház ig-ja. - M: A ker. élethivatás. Bp., 1982. - Ker. segítségnyújtás haldoklóknak. Írta Hartmut Nikelski. Ford. Uo., 1984. - Jézussal az úton. Kat. erkölcstan fiataloknak. Bognár Lajossal. Uo., 1989. - Mi görögkatolikusok. Uo., 1995. - Jézussal a boldogság útján. Kat. erkölcstan g.k. fiatalok számára. Nyíregyháza, 1997. - Írásai az Új Emberben és a Görögkatolikus Szemlében, homíliavázlatai a Magyar Kurírban 1982-től hetenként. s.k.

Király Ferenc Pacifik, OFM (Érsekújvár, Nyitra vm., 1907. júl. 28.-Bp., 1978. máj. 3.): plébános. - 1923. VIII. 27: lépett a mariánus rtart-ba, 1924. VIII. 28: egyszerű, 1929. VIII. 26: ünn. fog-at tett, 1931. VIII. 2: pappá sztelték. Érsekújvárt hitszónok. 1932: Malackán a klerikus növ-ek pref-a, uakkor Pozsonyban, 1934: Zsolnán teol. tanár. 1935: Pozsonyban a klerikusok magisztere, m. hitszónok, harmadrendi elöljáró. 1938: tartfőn. titkár. Mo-ra jött, 1939: Pápán, 1940: Esztergomban, 1942: Szombathelyen a klerikusok magisztere, itt teol. tanár is. 1945: Esztergomban, 1948: a pesti ktorban guardián. A rendek szétszóratása után kapcsolatot vállalt a →békemozgalommal. 1951: a pesti Alcantarai Szt Péter-, 1953: a Jézus Szíve-tp. ig-ja. 1959: a KPI lelki ig-ja, 1963: a Szt Kereszt-tp. plnosa. 1967: Rómában definitor generalis, 1973: a budai Szt Ferenc sebei-tp. ig-ja. - 1942-43: a szombathelyi Ferences Ifjúság fel. kiadója. 88

Schem. SM 1940:63; 1949:77. - Schem. Strig. 1970:189. (s.v. Király Ferenc) - Viczián 1995:175. (427.) - Diós 1999:100. (5394.)

Király Gizella (*Veszprém, Veszprém vm., 1885 k.): zongoratanár. - 14 é. koráig Veszprémben a Ranolder Int-ben nevelkedett, zenét magánúton tanult, a tanítónőképzőt elhagyta a színi pályáért. Férjhezmeneteléig(?) a bpi Vígszínház tagja, azután Bpen zongoratanár. Az I. vh. alatt →Farkas Edit munkatársa züllött gyermekek segélyezésében, mentésében. 1919: sikerrel tiltakozott az angolkisasszonyoknak a kommün alatti kitoloncolása ellen Faber Oszkárnál (1879-1945), az Egyh. Vagyont Likvidáló Biz. elnökénél, a szervita tp. elrablott kincsei ügyében Korvin (Klein) Ottónál (1894-1919), a Belügyi Népbiztosság pol. osztályvez-jénél. 1919 őszén a IX. ker. kerszoc. mozgalom egyik szervezője, kerületi eln., és iskolaszékének s a M. Írónők Körének tagja. Színpadi zenét és m. nótákat is írt. - M: Jóslat. Reg. Bp., 1907. - A törvénytelenek. Uo., 1908. - Életem ezeregy éjszakáiból. Versek. Uo., 1911. - Írói neve: Király Gizy. 88

Bozzay 1931:534. - Sziklay 1931:197. - Molnár 1936:418. - Gulyás XVI:489.

Király Ilona M., IBMV (Bp., 1906. dec. 5.-Bp., 1981. jún. 8.): gimnáziumi tanár. - A Pázmány Péter Tudegy-en 1933: lat-m-fr. szakot végzett, Párizsban a Sorbonne-on drált. 1931: lépett a r-be. 1939. VIII. 30: tett örök fog-at. 1933-47: a r. bpi Sancta Maria Kat. Leánygimn-ának tanára. 1947-51: a Ward Mária Hitoktatóképző ig-ja, 1955-ig titokban folytatta a hitoktatóképzést. 1955. XII: letartóztatták, 1956. IX: feltételesen szabadult. Ügyének tárgyalását a forr. félbeszakította, ezért 1959 tavaszán újra  letartóztatták, s kb. 1 é. a →Kistarcsai Központi Internálótáborban volt. Szabadulása után lat-fr. órákat adott, rejtett családpasztorációt végzett. - M: Szt Márton magyar kir. legendája. A m. bencések árpádkori fr. kapcsolatai. A Berta-monda m. vonatkozásai. Bp., 1929. (Bibl. de l'Inst, Franç. a l'Univ. de Bp. 8.) - Árpádházi Szent Margit és a Sziget. Bp., 1979. r.k.

Jámbor 1936:62; 1942:105. - Gulyás XVI:495.

Király János (Kőszeg, Vas vm., 1858. márc. 17.-Bp., 1929. júl. 31.): jogtörténetíró, egyetemi tanár. - Pozsonyban tanult, 1883: jogi dr-rá avatták, 1885: ügyvédi okl-et szerzett, s Pozsonyban ügyvéd. 1888: városi tb. ügyész, a katonai bírói vizsga után 1888: honvéd hadbíró főhadnagy, 1892: II. o., 1894: III. o. hadbíró százados. 1896-1902: az egyetemes és hazai alkotmány- és jogtört. rk., 1903-28: ny. r. tanára a bpi egy-en. 1918/19: a jogi kar dékánja. Tagja volt a SZIT tud. o-ának, 1915: a SZIA II. o-ának. - M: A pozsonyi nagy-dunai vám- és révjog tört. Pozsony, 1890. (ném-ül: Geschichte d. Donau-Mauth u. Urfahr-Rechtes d. Kön. Freistadt Pressburg. Uo., 1890) - Pozsony város joga a kk-ban. Bp., 1894. - Adalékok a m. és az eu. tud. élet kölcsönhatásaihoz. Jogtört. részletek ~ jogkari dékán tanév megnyitó beszédéből. Uo., 1905. - Beszéd, mellyel a bpi kir. m. tudegy-en az 1905/06. tanévet megnyitotta. Uo., 1905. - M. alkotmány és jogtört. Kül. tek. a Ny-eu. jogfejlődésre. 1. köt. Uo., 1908. - Bíráló jelentése dr. Schiller Bódog mtanári képesítése tárgyában. Uo., 1912. - A kir. koronázás eredete, egyh. kifejlődése és ordóbeli kialakulása. Uo., 1918. - Egy ál-legenda m. alkotmány- és jogtört. vonatkozásai kultúr- és irodtört. kapcsolatokkal. Uo., 1928. - Fejezetek Szt István törv-hozása köréből. Uo., 1928. - Az Árpádkorszakbeli m. trónutódlás kérdése. Uo., 1929. T.E.

Szinnyei VI:221. - Pallas XVIII:58. - Révai XI:648; XXI:507. - Eckhart 1946:667.

Király József, ógyallai (Komárom, Komárom vm., 1737. ápr. 4.-Balatonfüred, 1825. júl. 17.): megyéspüspök. - Nagyszombatban tanult. 1761: pappá szent., s Perényi Antal, majd Szúnyogh gr. házában nev. 1764: Mócs, 1794: Udvard plnosa. 1800: pozsonyi, 1805. I. 21: esztergomi knk. 1806: Nagyszombatban a szem. rektora és zebegényi apát, tarmaci cpp. 1807. X. 30: pécsi mpp. Székét 1808. III. 25: foglalta el. Végiglátogatta a pléb-kat, szorgalmazta a m. nyelv használatát. A pozsonyi nemzeti zsin-on a Káldi-féle Biblia revíziós biz-ának elnökévé választották. Legtöbbet a szegény diákok számára adományozott. - Fm: Ditsőséges Szt István, Mo. első kir-ának és ap-ának tiszteletére intézett beszéd... Bécs, 1803. - Pécsi széke 1825-27: üres, utóda 1828. I. 28: Szepesy Ignác. 88

Haas 1854:290. (71.) - Schem. Qu. 1857:34. (71.); 1940:9. (73.) - Mendlik 1864:64. - Vas Gereben: Dixit. 1-2. köt. Pest, 1865. - Gams 1873:377. (70.) (a pécsi előtt taumaci pp.) - Brüsztle I:509. - M. Sion 1886:462. - Zelliger 1893:234. - Némethy 1894:684. - Szinnyei VI:222. - Kollányi 1900:412.

Király József (Zseliz, Bars vm., 1897. nov. 30.-Bp., 1960. szept. 5.): plébános. - 1912-17: az esztergomi bencés gimn. növendéke, 1921. VII. 17: pappá szent. Tallóson kp., 1922: Magyardiószegen, 1923: Komáromban a kisszem. felügy-je és lelki ig., 1927: Dunahidason és Csicsón adm., 1928: Csicsón plnos, 1936: esp-h. és tanfelügy., 1937: esp. - 1928: a komáromi járási választmány m. listavez-je, 12 é. a csehszl. hatóságtól sem államsegélyt, sem kongruát nem kapott. 1939-45: az Egyesült Felvidéki M. Párt meghívott ogy. képviselője. 1944. X. 17: a nyilasok letartóztatták, 10 napig Komáromban fogva tartották, XI. 16: ismét letartóztatták, a Dachauba tartó menetből XII. 29: megszökött. Győrben Apor pp. rejtegette, Rábaszentmihályon ideigl. lelkész, 1945 tavaszán hazatért Csicsóra. A magyarüldözés miatt a pozsonyi ferenceseknél húzódott meg, a ktor elhagyásakor letartóztatták, s a pozsonyszentgyörgyi internálótáborban 5-6 hétig raboskodott, 1948. VI. 18: Mo-ra toloncolták. Az 1950-es években Bp-Ferencvárosban kisegítő lelkész. - M: Jézus az én vezérem. Imádságok és énekek a tanuló ifj. számára. Galánta, 1935. (kiad. 1937) - Gyermekőrség. 1-2. füz. Komárom, 1932-33. - Vezérkv. az első sztgyónáshoz és sztáldozáshoz készülő gyermekek részére. Uo., 1935. - A komáromi Szűz Mária Új Virágos Kertje c. kongregációs lapnak 1929. I-1944. X: fel. szerk-je és (egyedül, 1933. I: Bíró Luciánnal) szerk-je, 1938. XI. 1-1944. X: kiadója is. 88

Schem. Tyr. 1933:277. - Balogh 1939:33. - Ogy. alm. 1940:221. Arck. - Pilinyi 1943:21. - Schem. Strig. 1943:300; 1982:402. - Hetényi Varga I:138. Arck. - Gulyás XVI:501.

Király József Lőrinc, OFM (Szombathely, Vas vm., 1875. febr. 18.-Nagykanizsa, 1939. szept. 7.): szemináriumi tanár. - 1885-90: a szombathelyi prem. gimn-ban tanult, 1890. VIII. 7: lépett a Szűz Máriáról nev. ferences r-be, 2 é. bölcs-et, 4 é. teol-t végzett 1897. II. 2: ünn. fog-at tett, VI. 24: pappá szent. 1899: Rómában a Collegio di S. Antonióban képezte tovább magát. 13 é. a rendi szem. bölcs. tanára, 1914(?)-39: Nagykanizsán kp. - Cikkei, sztbeszédei a Borromaeus, Jó Pásztor, a nagykanizsai Plébániánk Hitélete c. lapokban. 88

Schem. SM 1938:28; 1940:101. - Gulyás XVI:500.

Király Júlia Klára, ANK (Resznek, Zala vm., 1889. jún. 22.-Gyón, 1973. febr. 21.): szerzetesnő, okleveles ápolónő. -1914. VII. 20: Szombathelyen lépett a kongr-ba. 1923: első fog-át, 1928. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. A r-ben betegápoló nővérként dolgozott. r.k.

Király Kálmán (Méhi, Gömör és Kishont vm., 1897. jún. 16.-Kács, 1966. júl. 24.): plébános. - A gimn-ot Rozsnyón, a teol-t Egerben végezte, 1921. II. 16: szent. pappá. Domoszlón, 1922: Keresztespüspökin, 1924: Miskolc Szt Anna pléb-n, 1930: Eger-Főpléb-n kp., 1933: Poroszlón lelkész, 1940: plnos, 1945: Balmazújvárosban plnos, 1948: h. esp., 1950: esp., 1954: Hajdúszoboszlón, 1960: Kácson plnos. - M: Felső-miskolci katolikusok naptára 1928-ra. Szerk. Miskolc, 1927. - A miskolci Magyar Jövő és az Eger munk., 1925-30: a Miskolci Katholikus Egyházi Tudósító segédszerk-je. 1931-36: az Egri Katolikus Tudósító szerk-je. 88

Schem. Agr. 1945:210; 1963:51. (*Muhi!) - B-A-Z m. sajtóbibliogr. 1964:94. (255.) - Gulyás XVI:501. - Kiss 1993:55. (*Muhi) - Diós 1999:101. (5405.)

Király (1945-ig Kőnig) Kelemen Ferenc, OFM (Szentfülöp, Bács-Bodrog vm., 1893. ápr. 24.-DeWitt, Michigan áll., USA, 1978. márc. 7.): lelkipásztor. - A középisk-t Dunaföldváron és Baján végezte. 1908. IX. 5: lépett a kapisztránus rtart-ba. 1912-16: Gyöngyösön teol., 1914. V. 21: ünn. fog-at tett. 1916. II. 1: Egerben pappá szent. A pécsi, majd a bácsi ktorban élt. 1918: plnos és r. elöljáró. 1924: a szécsényi ktor lakója, 1934: a berlini m. követség lelkésze s a m-ok lpásztora. 1944. X: Csongrádon plnos. 1947: Amerikába küldték. Detroitban (Michigan) kp., majd DeWittben (Michigan) missz. házat épített és vezetett. Flintből (Michigan) került 1950. I-1951. IV: Winnipegbe (Manitoba, Kanada), ahol a Páduai Szt Antal-tp. plnosa. 1954: a M. Kat. Tud. és Műv. Akad. tagjává vál. Segédszerk-je volt a Katolikus M-ok Vasárnapja c. hetilapnak. - M: Küldj uram munkásokat. Bp., 1924. - Alverna felé. Bev. a lelki és szerz. életbe. 1-2. köt. Vác, 1927-28. - 600 é. ferences élet Szécsényben 1332-1932. A szécsényi ferencesek tört. a megye, az orsz. és az egyhtört. tükrében. Vác, 1931. - A ker. egyh-ak egysége. Kül. tek. a no-i protestantizmusra. Gyöngyös, 1942. (Gyöngyösi ferences kv-ek 2.) - Fülek vára. Fülek, 1942. - Hitlerizmus és kerség. A no-i ev. hitvalló egyh. harca a nemzetiszocializmussal. Bp., 1946. - Kat-prot. egységtörekvések tört. Mo-on. New Brunswick, 1965. - A világ krisztianizálódása és a ker-ek egysége. Uo., 1966. - Naplóm. Cleveland, Ohio, 1974. - Szerk. és kiad. Berlinben 1935-38: a M. Lelkivezető és Bpen 1943. I-1944. XI: az Egység útja c. havilapot, szerk. 1946. XII: a gyöngyösi Magyar Umbriát. 88

Schem. Cap. 1948:70. - Szy 1966:234. - Szolg 1978. 39:96. - Török 1978:170.

Király László (Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1914. júl. 30.-): tanítóképzői tanár. - Abonyban 1925-29: polg. isk-t, Szegeden 1929-34: tanítóképzőt, 1939-43: polg. isk. tanárképző főisk-t, 1943-44: Apponyi Koll-ot végzett. A tanítói okl. megszerzése után 1 é. nem kapott állást, 1935-39: ideiglenesen alsófokú gazd. isk-ban tanított. 1945. IV-1948. VI: a Szegedi Kat. Tanítóképző földr., termrajz és vegytan tanára. Az államosítás után 1948/49: az Áll. Tanítóképző tanára, 1949. VIII: indoklás nélkül azonnali hatállyal fölmentették állásából. 5 é. munkás, 1954-74: nyugdíjazásáig (s azután 1993: is) a József Attila Tudegy. növénykertjében tud. kutató. 88

Csillik-Gácser 1994:148.

Király (1887-ig Kőnig) Pál (Komárom, Komárom vm., 1853. jún. 30.-Erzsébetváros?, 1927. ápr.): gimnáziumi igazgató. - A középisk-t Komáromban, Esztergomban és Szombathelyt végezte, a bpi tudegy-en tört-földr. szakos tanári okl-et szerzett. 1877: a dévai főreálisk. tanára. Részt vett Téglás Gábor várhelyi ásatásaiban, 1882-83: a Mithras-tp. föltárásában. 1892. X. 10: a fehértemplomi (Temes vm.) áll. főgimn. ig-ja, 1903-09: nyugdíjazásáig az erzsébetvárosi gimn. tanára. - M: A sarmizegetuzai Mitraeum. Bp., 1886. - Ulpia Traiana Augusta Colonia Dacica Sarmizegetusa metropolis Dacia fővárosa. Várhely Hunyadmegyében. Uo., 1891. - A markomann háborúk. Uo., 1891. (Klny. Századok) - A fehértemplomi m. kir. áll. főgimn. értes. az 1891/92-1899/1900. tanévről. 1-9 füz. Közzétette. (1894/95. és 1897/98. szerk. Vajda Károly) Fehértemplom, 1892-95, 1897-1900, Nagybecskerek, 1896. - Gyulafehérvár tört. 1. köt. Apulum. H.n., 1892. - Dacia Provincia Augusti. 1-2. köt. Nagybecskerek, 1893. (Történeti nép- és földr. kvtár 47-48.) - Forrásszemelvények a peloponnesusi háború tört-éhez. Fehértemplom, 1894. - Mo. tört. a középisk. felsőbb o. haszn. Bp., 1896. - Mo. tört. A középisk. alsó o. és a polg. isk. haszn. Előszó Szilágyi Sándor. Uo., 1898. (uaz a felsőbb leányisk. és polg. isk. haszn. Uo., 1899) - Napoca. Fehértemplom, 1898. - Mo. tört. középisk. 3. o. haszn. 1-2. r. Uo., 1900-01. - Egyetemes tört. A középisk. haszn. 1. köt. Az ókor. 2. köt. A közép- és újkor. 3. köt. Az újkortól napjainkig. Uo., 1902-03. - Dácia tört. Uo., 1903. (Tört. kvtár 92.) - A dák háború tört. Traianus oszlopának domború képe alapján. Déva, 1907. - 1921. XII. 22-1923. II. 18: a gyulafehérvári Erdély c. kétheti lap ig-ja. 88

Felsmann 1885:48. (s.v. Kőnig) - Szinnyei VI:234. - Monoki 1940:39. - Gulyás XVI:505. - Viczián 1995:175. (357.) - RMIL III:26. - Értesítők 1997.3: 8630-8638.

Király Róza Amália, FMMN (Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1909. ápr. 11.-Bp., 1984. okt. 14.): szerzetesnő. - 1933. VI. 18: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, fog-át 1937. XII. 7: uo. tette. Szegénygondozó volt. - A szétszóratás után háztartási alkalmazott. r.k.

Király (1937-ig Král) Rudolf (Békéscsaba, Békés vm., 1906. dec. 30.-Bp., 1988. ápr. 16.): gimnáziumi tanár. - A bpi. ciszt. gimn-ban éretts. A Pázmány Péter Tudegy-en 1929: lat-gör-olasz szakos tanári okl-et szerzett és drált. 1929. IX. 16: a Bp. VI. ker. Kölcsey F. Reálgimn. ol. nyelv és irod. h. tanára, 1934: kinevezett tanára, később h. ig-ja. A bpi. tankerületi főgimn-ok ol. nyelvi tanfelügy-je. 1936/37: az Orsz. Közokt. Tanács megbízásából elkészítette az új gimn. olasz nyelvi okt. tantervét. 1941: a szekszárdi Áll. Garay János Gimn. ig-ja. 1943-48: a VKM-ben dolgozott, min. tanácsosként bocsátották el. Óraadó tanár, 1954: a Bp. VII. ker. Dolgozók Gimn-a tanára, majd h. ig-ja. - M: A jelzők Vergilius Georgicájában. 1934. (dissz.) - Ol. nyelvkv. A gimn. és leánygimn. 5. o., 6. o. sz. 2 db. Bp., 1939-40. (A SZIT gimn. tankv-ei) (új lenyom. 1942-43, ill. 1942) - Ol. irod. olvasókv. A gimn és leánygimn. 7. o., 8. o. sz. 2 db. Uo., 1941-42. - Rendszeres ol. nyelvtan. A gimn és leánygimn. sz. Uo., 1941. (A SZIT gimn. tankv-ei) (új lenyom. 1943) - Lat-m. zsebszótár. 1. Lat-m. rész. Esztergomy Ferenccel. Uo., [1946]. Király Zsolt

Barthos-Csetri-Luttor 1931:66. (s.v. Král) - Jámbor 1936:69. (s.v. Király); 1940:65; 1942:61. - Gulyás XVI:509.

---

Király Erzsébet M. Theodóra SZINT (Alcsút, Fejér vm., 1898. szept. 24.–Esztergom, 1945. márc. 3.): szerzetesnő. – Esztergomban tanítónőképzőt végzett. 1922. VIII. 26: itt lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1927. VII. 7: uitt tette. Itt a polg. leányisk-ban háztartástant tanított. Aknaszilánk sebesítette halálra. r.k.

Király Júlia Adalberta SZLT (Balatonmária, Somogy vm., 1913. júl. 19.–Bp., 1991. jún. 6.): szerzetesnő. – Ápolónőképzőt végzett. 1939. III. 25: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1944. III. 25: uitt tette. 1940–50: Lipótmezőn ápolónő. –1950 u. a lakócsai, 1960: a berkesdi pléb-n mindenes. 1976: nyugdíjazták. r.k.

Király Mária M. Lívia SZINT (Vörs?, Smogy vm., 1911. okt. 9.–Esztergom, 1945. júl. 17.): szerzetesnő. – Esztergomban tanítónőképzőt végzett. 1930. IX. 4: itt lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1935. VII. 23: uitt tette. Jászberényben népisk. tanítónő. r.k.

Király (1887-ig Kőnig) Pál (Komárom, Komárom vm., 1853. jún. 30. –Erzsébetváros?, 1927. ápr.): gimnáziumi igazgató. – A középisk-t Komáromban, Esztergomban és Szombathelyen végezte, a bpi tudegy-en tört–földr. szakos tanári okl-et szerzett. 1877: a dévai főreálisk. tanára. Részt vett Téglás Gábor várhelyi ásatásaiban, 1882–83: a Mithrasz-tp. föltárásában. 1892. X. 10: a fehértemplomi áll. főgimn. ig-ja, 1903–09: nyugdíjazásáig az erzsébetvárosi gimn. tanára. – M: A sarmizegetuzai Mitraeum. Bp., 1886. – Ulpia Traiana Augusta Colonia Dacica Sarmizegetusa metropolis Dacia fővárosa. Várhely Hunyadmegyében. Uo., 1891. – A markomann háborúk. Uo., 1891. (Klny. Századok) – A fehértemplomi m. kir. áll. főgimn. értes. az 1891/92–1899/1900. tanévről. 1–9. füz. Közzétette. (Az 1894/95. és 1897/98. szerk. Vajda Károly) Fehértemplom, 1892–95, 1897–1900; Nagybecskerek, 1896. – Gyulafehérvár tört. 1. köt. Apulum. H.n., 1892. – Dacia Provincia Augusti. 1–2. köt. Nagybecskerek, 1893. (Történeti nép- és földr. kvtár 47–48.) – Forrásszemelvények a peloponnesusi háború tört-éhez. Fehértemplom, 1894. – Mo. tört. a középisk. felsőbb o. haszn. Bp., 1896. – Mo. tört. A középisk. alsó o. és a polg. isk. haszn. Előszó Szilágyi Sándor. Uo., 1898. (uaz a felsőbb leányisk. és polg. isk. haszn. Uo., 1899) – Napoca. Fehértemplom, 1898. – Mo. tört. középisk. 3. o. haszn. 1–2. r. Uo., 1900–01. – Egyetemes tört. 1. köt. Az ókor. 2. köt. A közép- és újkor. 3. köt. Az újkortól napjainkig. A középisk. haszn. Uo., 1902–03. – Dácia tört. Uo., 1903. (Tört. kvtár 92.) – A dák háború tört. Traianus oszlopának domború képe alapján. Déva, 1907. – 1921. XII. 22–1923. II. 18: a gyulafehérvári Erdély c. kétheti lap ig-ja. 88

Felsmann 1885:48. (s.v. Kőnig) – Szinnyei VI:234. – Monoki 1940:39. – Gulyás XVI:505. – Viczián 1995:175. (357.) – RMIL III:26. – Értesítők 1997.3: 8630–8638.