🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kismarton
következő 🡲

Kismarton, Sideropolis, v. Sopron vm. (Eisenstadt, Au.): 1. város. A hallstatti kultúra és a római kori maradványok tanúsága szerint az újkőkor óta lakott hely. 1118: castrum ferreum, 1264: minor Mortin, 1296: Mortunzzabou, a Gutkeled család birtoka. A 14. sz: a Kanizsai családé. 1388: vásártartási jogot nyert és kiváltságként befogadhatott zsidókat. 1405: Ausztriai Vilmos hg. hódította meg. 1451: II. Frigyes (ur. 1440-93) birtoka. Frigyes cs. és I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) hadakozása során egy ideig m. fennhatóság alatt volt, 1491: újra a Habsburgoké, akik hamarosan elzálogosították. Az elöljáróság 1570: váltotta vissza a várost, amit 1622: Esterházy Miklós kapott zálogba. 1648: Esterházy László örökölte, de a város maga szabad maradt, s a falakon belül 2 körzet alakult: a vár és környéke, és a szabad város. 1683: a város meghódolt Thökölynek. 1701 u. a Kálvária környékén újabb települések keletkeztek, később beolvadtak ~ba. Eu-ban egyedülálló volt az Esterházy-birtokon 1671-1938: egy önálló zsidó település. -

2. Esterházy hercegi kastély. Egyesek szerint már az Árpád-korban erődítmény állt itt, amelyet 1118: a babenbergi őrgr. csapatai leromboltak. 1371: a Kanizsaiak engedélyt kaptak itt várépítésre, vsz. 1388-92: vizesárokkal körülvett, négytornyos várat emeltek. Többször volt osztrák kézen. 1663-72: Esterházy Pál gr. a régi vár helyén barokk kastélyt emeltetett, mely a család közp-ja lett. A négyszögü épület, sarkain tornyokkal, épen áll, 1969: a burgenlandi tart. kormány székhelye. - 3. püspöki székhely: →kismartoni püspökség. - 4. esperesség a v. győri egyhm-ben. Plébániái 1910: Feketeváros, Felsőkismartonhegy, Fertőfehéregyháza, Fertőszéleskút, Kishöflány, Lajtapordány, Lajtaszék, Lorettom, Nagyhöflány, Szarvkő, Szárazvám, Vimpác. - 5. plébánia. 1415: már létezett. Szt Márton-tp-át egy 12. sz. kpna helyén a 13. sz: építették, 1460-1522: átépítették. Az 1500-as →jubileumi évben a lajtaszentgyörgyi plnos járt Rómában, s búcsúengedélyt kért és kapott a p-tól az épülő ~i tp. jótevőinek és látogatóinak. A tp. 1589: leégett, 1610-29: barokk stílusban újjáépítették. 1903-04: gót stílusban helyreállították. Kora barokk stallumai a hagyomány szerint a →győri székesegyházból valók. A Fájdalmas Anya kegyképének ősképe Sassoferrato Mater Dolorosa-festménye, ismeretlen festő vászonra festett olajképe (1769). - Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném. 1977 végétől m. nyelvű r.k. sztmiséket is tartanak. - 6. Szt Mihály főangyal ferences konvent és templom. Vsz. a Kanizsai család alapította. 1415: búcsúengedélyt kaptak a pápától Szt János evang. tiszt-ére épülő tp-uk javára. 1420-23: a Kanizsaiaktól jelentős adományokat kaptak. I. (Hunyadi) Mátyás sürgetésére 1490: a p. utasítást adott 6 mo-i ferences ktor, köztük a ~i reformálására. 1529: vsz. a törökök Bécs felé vonulása miatt hagyták el a szerz-ek. - 1622: a prot. Bethlen Gábor erdélyi fejed. Habsburg-ellenes hadjárata idején a Lakompak várában szorongatott →Esterházy Miklós gr. fogadalmat tett, hogy megmenekülése esetén ktort építtet a ferenceseknek. 1625: a régi gótikus épületrészeket felhasználva újraalapította a Szt Mihály ktort. 1637-69: a mariánus rtart. 5x tartotta itt kápt-ját. 1768: leégett, 1772: újjáépítették. II. József (ur. 1780-90) 1786: feloszlatta, de halála után a ktor. visszaállt. Az épületrészeket többször restaurálták. 1869: 12 szerz. lakta. A tp. kegyképe ismeretlen festő alkotása vsz. a 17. sz. végéről, vászonra festett olajkép, →Hodégétria, ősképe a częstochowai kegykép. - 7. Az ágostonos kanonokrendi apácáknak 1678: →Esterházy Pál hg. alapított házat. A kirchbergi (Au.) ktorból hívta meg az apácákat. Ő maga említ egy Mária-kegyképet a „kismartoni apáca kolostorban”, mely előtt csodák történtek, s amelyet 1680: a bécsi Szt Lőrinc-ktor apácái küldtek ~ba. Zárdájuk és tp-uk az 1768-as tűzvészben leégett. II. József 1786: feloszlatta ktorukat. - 8. Az irgalmasok Páduai Szt Antal konventjét, 10 ágyas kórházzal és a →kismartoni irgalmasrendi gyógyszertárral 1760: Esterházy Antal hg. alapította. 1922: az osztrák rtársak vették át a kórházat és a patikát. - 9. Búcsújáró helyek ~ban. a) A kastélykápolna (várkpna) kegyszobrának prototípusa a →boldogasszonyi (Frauenkirchen, Au.) kegytp-ban található. Esterházy 1660: helyezte el a „Förtőn-túl való” Boldogasszony szobor-másolatát a kpnában. Ikgr-ilag álló Boldogasszony, jobbján Gyermekével, akinek kezében országalma, Mária bal kezében jogar van. 3 csodás eseményt maga Esterházy ír le: 1669. XII. 8: a várbeli dobos ref. feleségének látomása volt a kpnában, melynek hatására megtért a kat. egyh-ba; 1670: szintén Szeplőtelen Fogantatás ünnepén egy gyermekgyilkossággal ártatlanul halálra ítélt asszonyról a kpnában hullott le a bilincs; 1686: B. XI. Ince p. (ur. 1676-89) Szt Constantius vt. ereklyéit küldte Esterházy Pálnak, akinek 6 é. fia, Ádám a körmenet idején a kpna 2. emeleti ablakából a márvány padlóra zuhant, de nem történt baja. - Szentiványi Márton szerint a kegyszobor jelzője: Candida, 'ragyogó'. A fenti történeteket 1739: még megismétli Nedeczky László lat. munkájában, de Jordánszky Elek már nem említi. A búcsú az évszázadok során elenyészett. - b) A →kismartoni kálvária alsó kpnájának oltárán álló öltöztetett, koronás Mária-szoborhoz sokan zarándokolnak 2000: is. A 19/20 sz. fordulóján egy-egy ünnepen 4-5 ezer ember zarándokolt ide körmenetben Győrből, Sopronból, Kapuvárról, Sárvárról és Rákosról, Bécsből. A szobor másolatát vsz. az 1713. évi pestisjárvány után emelt, szőlőindás, kő pestis-oszlop tetején helyezték el. - c) Esterházy Pál említ egy „kismartoni apáca kolostorban” lévő Mária-kegyképet, mely előtt csodák történtek, s amelyet 1680: a bécsi Szt Lőrinc-ktor apácái küldtek a ~i nővéreknek. - 10. Kat. magyar sajtója: 1889-92: Egyleti Közlöny, 1918-20: Szünidei Hangok, 1966-71: Imádkozó Magyarok. Bá.B.-H.F.L.-B.G.-**

1. Németh 1986:78. - Varjú 1932:68. - 4. Gerecze II:739. - Schem. Jaur. 1910:63. - Dehio 1980:65. - Bálint-Barna 1994:30. - 5. Schem. SM 1834:23; 1851:111; 1905:30. - Rupp I:478. - Karácsonyi I:188. - Magyar A.: Schicksal eines Klosters. Der erste Franziskanerkloster von Eisenstadt. Eisenstadt, 1970. - Schneller-Kitt, A.: Die Kunstdenkmäler Österreichs. Burgenland. Wien, 1976:71. - 7. Schem. Irg. 1878:15. - Szépfalusi 1980:345. - 8. Esterházy 1696:38, 113. - Szentiványi, Martinus: Dissertatio Paralipomenonica Rerum Memoriabilium Hungariae ... Nagyszombat, 1699:53. - Nedeczky 1739:56. - Jordánszky 1836:62. - Balogh 1872:592. - Fischer, R.-Stoll, A.: Kleines Handbuch österreichischer Marien-Wallfahrtskirchen. Wien, 1982. I:24. - Szilárdfy 1994:8, 16.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.