🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kistapolcsány
következő 🡲

Kistapolcsány, v. Bars vm. (Topolčianky, Szl.): 1. plébánia a v. esztergomi főegyhm. szentbenedeki esp. ker-ében. 1397: már létezett. Tp-át Alexandriai Szt Katalin tit-ra sztelték. 1559: a tp. kicsi, de jó állapotban volt, 1561: már a ref-oké. 1647: ismét a kat-oké, de 1674-ig a vizitátorok Szt Anna-tp-ról beszélnek. A mai Alexandriai Szt Katalin-tp. 1784: épült. Főoltárképét 1784: Hubert →Maurer festette. Anyakönyvei 1710-től. Kegyura 1880: Keglevich István gr. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Keresztur, Kislóc, Zsikva. - 2. búcsújáró hely. A kastély kpnájában 1686: létezett a Kármelhegyi Boldogasszony skapulárés társulata, mely a búcsújárást elindította. A társulatot Gr. Erdődy Györgyné Rákóczy Erzsébet grnő kérésére (B.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) búcsúkiváltságokkal látta el, tagjai újhold vasárnapján körmenetben vettek részt. A mai búcsús tiszt. kegyképe az államosított kastély kpnájából került a plébtp-ba. 1730: Emrich Károly festette. Az Episzkepszisz-kép (→skapulárés Boldogasszony) ősképe a nápolyi Madonna della Bruna. Bár az egyes-et 1784: megszüntette II. József (ur. 1780-90), a hívek változatlanul Kármelhegyi Boldogasszonyhoz fohászkodnak. A fő búcsú is az ő ünnepe, VII. 16. **-B.G.

Jordánszky 1836:29. - Balogh 1872:592. - Némethy 1894:133. - Gerecze II:153. - Schem. Strig. 1917:67. - Garas 1955:178. - Bálint-Barna 1994. - Szilárdfy 1994:16. - Divald 1999:136.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.