Kistétényi Melinda (Bp., 1926. júl. 25.–Bp. 1999. okt. 20.): orgonaművész. – Apja Kárpáti János (1945 k.-ig Kaindl), anyja Szikossy Gizella zenetanár. ~ nem apja magyarosított nevét vette át, hanem keresztanyja, Kistétényi Walther Melinda után a ~ nevet viselte. – Az elemi isk-t a tabáni népiskolában kezdte, az angolkisasszonyok Váci utcai isk-jában folytatta. A zenei pályán anyja indította el, aki magánpraxisban szolfézst és zeneelméletet oktatott. – A Zeneakadémián párhuzamosan több szakra is járt (egyházzene, szolfézs-zeneelmélet, zongora-orgona, zeneszerzés, karmester szak), tanulmányait 1950: fejezte be. 1953–: tanított a Zeneakadémián szolfézst és zeneelméletet. 1960: férjhez ment Szabó Albert textiltervezőhöz, esküvői tanúja →Kodály Zoltán volt. Egy gyermekük született 1962: Kristóf. – A zenei hallás fejlesztésének egyik legkiválóbb szakembere: mind a lieneáris (dallami), mind a vertikális (hangzatok) hallás kimunkálásában kiváló eredményeket ért el. Éles zenei hallásával kiemelkedett pályatársai közül, a legkisebb elcsúszást is azonnal érzékelte, javította. 1970–78: Kecskeméten a Nemzetközi Kodály Szemináriumok meghívott előadója és oktatója. – Orgonaművészként elsősorban tp-okban koncertezett, nagyon szerette a Váci utcai Szt Mihály-tp. orgonáját, rendszeresen fellépett a Budavári Mátyás-tp-ban. Repertoárjának gerincét J. S. Bach és Liszt Ferenc művei alkották. A zenei rögtönzés egyik legkiválóbb művelője volt: szinte valamennyi jelentősebb zenei stílust „anyanyelvi szinten” ismerte és alkalmazta improvizációiban. – Tanári munkájáért 1989: a Munka Érdemrend arany fokozatát, művészi munkája elismeréseként 1997: a Köztársasági Érdemrend Közép-keresztjét kapta. – M.: Dalok és kórusművek szövegét ford., Kodály: Epigrammáinak és Tricíniáinak szövegét írta. – Oboaszvit 1957. – Orgonaszvit 1957. – Orgonaverseny 1962. – Magyar mise 1966. – Szonáta szóló harsonára ? T. L.

Kistétényi Kristóf (fia) közlése.