🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kolbászszék
következő 🡲

Kolbászszék, 13. sz.-16. [18.] sz.: nagykun szállásterület és kapitányság Heves és Külső-Szolnok vármegyében. - 1240 e. →Kemej vármegyéhez tartozó koronabirtok, amit betelepedésük után a kunok kaptak. IV. Béla (ur. 1235-70) 1261. IX. 9: az egri ppség régi birtokai között Csorbát (Kuncsorba) is említette. 1279 u. az Oszlás nemzetség és leszármazottaik birtoka. ~hez tartozott Karcag (első említése személynévben 1407: Joannes Karczagh kir. kiküldött, vsz. az 1506: említett település névadója), 1389: Wyzallas, 1470: Kyswyzallas az Abádi nem birtoka, I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) a ~i Kisturgony, Kisújszállás, Csorbaszállás birtokrészeit 1470: a Lőrinczi család nevére íratta. Ekkor Madarast is ~hez számították. Hunyadi János okl-e 1447: Szentmártont Zenthmartonzalassa alakban említette (~ szállásai közül egyedüli, mely védőszt nevét viselte, az 1241/42-i tatárdúlás előtt vsz. egyházas hely), Mesterszállás 1549: 12, 1561: 16 portával jelentősebb település, 1557: ~től elszakítva, Gyula várának, 1587: Eger várának kir. adót, a tör-nek fejadót fizetett. - A Dózsa-parasztháborúban való részvételük miatt az 1514:23. tc. a jászokkal együtt a kunokat is jobbággyá tette, ennek ellenére a tör. hódoltság alatt is megmaradt szabadságuk. - Szolnok 1552-i eleste után a hódoltsági ter-en kiépült a tör. igazgatás, Kolbászszállás és Bócsa helyi elpusztult közp-ok helyett új létesült; az 1567-i összeíráskor Karcag 73 telkéből 29 üres, 1571: a környék legnépesebb nagykun települése, 55 házában 56 felnőtt ffivel, tp-mal (1576-84: már csak 32 lakott telekkel); Marjalakán 56 házban 57 fő, Csorbán 36 házban 37 fő, Kisturgonon 20 házban 20 fő, Kisújszálláson 13 házban 13 fő adózott, 1572: Madarason 29 telkes jobbágyot és 5 zsellért írtak össze. Ekkor még látható katonai berendezkedésük, mely községszervezetükben (1567: Madaras 3 kapitányát említették) a 18. sz. első felében is őrizte e hagyományt. A településeket tizedekre osztották, vezetőiket tizedesnek, fölötteseiket hadnagynak nevezték. - 1553: I. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64), 1610: gr. Thurzó György nádor (1609-16), 1622: és 1625: II. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) ismételten megerősítette a jászok és kunok kiváltságait. A tör. időkben a tör-ön kívül ~ szállásai az egri várnak is adóztak, a gyulai várkapitányok gyakran megsarcolták. 1591-1606: a →tizenötéves háború tizedelte meg lakosságát. 1647: a legtöbb adót Karcag fizette a 14 nagykun település közül, mely a reformáció óta erős ref. többségű. 1683: ill. 1691: a ~hez tartozott nagykun települések Giraj és Galga tatár kánok pusztításaiban néptelenedtek el. I. Lipót (ur. 1657-1705) 1702. III. 22: mint →újszerzeményi területet a Jászkunsággal együtt 500 ezer Ft-ért zálogba adta a →Német Lovagrendnek, amiből 1745. II. 10: népe (össz. 580 ezer Ft-ért) váltotta meg magát. A 19. sz-ig megtiltották a gör-ök, zsidók és örmények betelepedését. ~ községei: Bócsa, Csorbaszállás, Karcag, Kisturgony, Kisújszállás, Kolbászszállás, Madaras, Marjalaka, Szentmárton. 88

Gyárfás István: A jász-kunok tört. 1-4. köt. Kecskemét-Bp., 1873-85. - Adatok Szolnok m. tört-éből. 1. köt. Szolnok, 1980.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.