Kolozsvár, Kolosvár, Napoca (lat.), Klausenburg (ném.), Cluj (rum.), 1974: Cluj-Napoca: I. város Erdélyben a Kis-Szamos völgyében, a folyó mindkét partján. Tszf. 349 m, fellegvára 411 m. - Erdély anyagi és szellemi életének központja. 1894 óta közigazgatásilag is egyesített Kolozsmonostorral. - A ~ szót ált. a ném. Nikolaus, 'Miklós' rövid, Klaus formájából, ill. a klus, 'hegyszoros, gát' szóból származtatják, de a Kolos (Claud), 'zárt, körülfogott' szóból is eredeztethető.

Tört. A római birodalomban Kr. u. 124: Napoca, mely a 3. sz: procurator székhelye volt. Romjain 1178 k. keletkezett új település szász és magyar lakossággal. V. István kir. (ur. 1270-72) 1270: városi kiváltságokkal ruházta fel, Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) 1409: a →kulcsos városok közé emelte. Ekkor magyarok és szászok egyenlő számmal éltek benne. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) 1458: elrendelte, hogy a főbíró felváltva magyar és szász legyen; a tanács és az esküdtek felerészben magyarok, felerészben szászok közül választassanak. A m-ok János Zsigmond (ur. 1559-71) alatt kiszorították a szászokat a város igazgatásából. A →reformáció alatt ~ egészen megmagyarosodott, befogadta az unitárius hitet, s 1569: mind vallási, mind nemzetiségi tekintetben elszakadt a szász városoktól, és a magyar nemesség és értelmiség közp-ja lett. Élénk keresk-e, fejlett ötvösipara folytán gyorsan gyarapodott: a kincses ~ nevet kapta. Bár nem volt az →erdélyi fejedelem székhelye, mégis közel 80 ogy-t tartottak itt (→kolozsvári országgyűlés). A pol. villongásoktól igen sokat szenvedett, kezdve az 1438. évi parasztlázadástól a Rákóczi-féle harcokig. 1551: Izabella kirné (ur. 1556-59) a nagytp-ban adta át a koronát I. Ferdinánd (ur. 1556-64) követének, Castaldónak. 1600: ~t tette le Bocskai István a fejed. esküt, 1605: ~ról indult a fegyveres mozg. a vallást megszorító rendeletek ellen. Az 1613: fejed-nek kikiáltott Bethlen Gábor ~ról indult 1623: Ferdinánd ellen. 1658: a tör-ök ostromolták, 1660: csak Linczing János polgármester személyes bátorsága mentette meg az újabb tör. ostromtól. 1687: ~ról indult Károly hg. Erdélynek a törököktől való visszahódítására. 1690: az önálló fejedség megszűntével a ném. kormány a →főkormányszéket ~ról 1703-90: Nagyszebenbe helyezte át. 1790: ~ az erdélyi részek tényleges fővárosa. - 1848. XI. 16: csata volt ~ mellett, s Wardener tábornok bevonult a városba, XII. 25: Bem szállta meg. 1849. VIII. 15: a m-ok kivonultak, s osztr-ok vonultak be. A szabharc után a hatósági főhivatalokat ismét Nagyszebenbe helyezték, de 1861: újra ~ a kormány székhelye. A Mo-gal való egyesítés következtében 1867: megszűnt a főkormányszék, s ezzel ~ főváros jellege is, de közművelődési és gazd. jelentősége megmaradt. -

~t született Mátyás kir. Szobra a főtéren 1902: →Fadrusz János alkotása. A Házsongárdi temetőben van eltemetve Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Kriza János, Szabó Károly, Tamási Áron stb. - Nemzeti Színháza 1803-21: épült, 1865: Kagerbauer Antal átépítette (itt kezdte pályáját Lendvay, Egressy, Dériné, Laborfalvi Róza, Prielle Kornélia, Jászai Mari). - 1653-1932: →Erdélyi Római Katolikus Státus, 1921-45: az →Erdélyi Római Katolikus Népszövetség székhelye. -

II. Lelkipásztori helyei az erdélyi egyhm. kolozs-dobokai főesp. ker-ében:

1. Belvárosi Szt Mihály plébánia. 1216: már létezett, tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1350-1500 k. építették (→kolozsvári Szent Mihály-templom). A pléb. 1550 k. megszűnt, 1716: alapították újra. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1940: m., rum., ném. - Plébánosai: 1190: Henricus, 1294: Petrus, 1308: magister Joannes, 1312: Joannes, 1313: Benedictus, 1316: Benedictus, 1321: Michael, 1325: Benedictus, 1331: Michael, 1332: Stephanus, 1372: Emericus, 1377: Nicolaus, 1401: Christianus, 1438: Martinus, 1439: András, 1480: Blasius, 1491: Jakab, 1521: Klein Johann, 1527: Wolphard Adorján. 1544-54: Heltai Gáspár, aki előbb lutheránus, majd kálvinista, végül unit. lett; 1555: →Dávid Ferenc, aki 1556: unit. vallásra térítette a népet és a tp-ot is (1579: Báthori István fejed. behozta a jezsuitákat, ők tartották fenn a kat. hitéletet); 1716: Altorjai Szabó Mihály, 1719: Szabó Mátyás, 1743: Bíró János, 1760: Balló Ferenc, 1764: Lukács János, 1770: Benkő Mihály, 1785: Hilibi Gál Péter, 1793: Apor József br., 1813: Szabó János, 1831: Kedves István, 1864: Lőnhart Ferenc, 1875: Veszely Károly, 1881: Élthes Károly, 1890: Bíró Béla, 1906: Hirschler József, 1936: Márton Áron, 1939: Veress Ernő, 1941: Baráth Béla, 1977: Dávid László, 1984: Czirjék Árpád (2001: is). -

2. Ferences templomigazgatóság (Óvári tp.). ~ legrégibb tp-a vsz. egykori pogány tp. helyén, anyagának fölhasználásával I. Béla kir. (ur. 1060-63) idejében épült. A hívek sokasodása miatt Szt Jakab-kpnát építettek hozzá, melyet később →csontháznak használtak. A tatárdúláskor (1241-42) elpusztult, a Szt Mihály-tp. építésekor (v. előbb) a domonkosoké lett. Az eredetileg háromhajós, román stílusú tp-ot 1420-tól többször átalakították, É-i mellékhajója a rház egyik keresztfolyósója lett. Hunyadi János az akkor Havi Boldogasszony titulusú tp. javíttatására évi 50 aranyft-ot érő kősót utalt ki, nővére, Pongrácz János erdélyi vajda özvegye Szt Antal-kpnát építtetett benne. Gótikus boltozattal födték be, a tp. mellé Rózsafüzér-kpnát emeltek szárnyasoltárral, a rházat is átépítették. 1485: Tamás festő Erdélyi István alvajda megrendelésére Mária mennybevitelét festette meg. 1725: a tp-ot a ferencesek kapták meg, átalakították, a Szt Jakab-kpnát 1733: lebontották. -

3. Szt Péter pléb. III. István kir. (ur. 1162-72) 1166. X. 24: a Szt Lázár betegápoló r-nek ktort alapított, amelyhez tp. is kapcsolódott, saját plnossal. I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) malmot adományozott nekik. 1556 u. az unit-oké. - 1725: a minoriták kapták meg, akik 1770: új rházba költöztek; a tp. a Szt Erzsébet Öregotthoné lett, a minoriták gondozták 1901-ig, amikor önálló pléb. lett. - A régi tp. középkori alapjait altp-ként megtartva 1847: új neogótikus tp. épült. A ~i főtér rendezésekor a Szt Mihály-tp. 1740-50: Kőnig János által épített, 3 nyílású, szobordíszes előcsarnokát áthelyezték a Szt Péter-tp. elé. - A Szt Péter-tp. sztélye mögötti téren álló Mária-szobor Schuhbauer Antal műve, 1744: a jezsuiták készíttették a pestis után. Az Egyetemi-tp. előtti térről 1945 u. helyezték át. - Plébánosai: Szekeres József, 1910: Balázs Ferenc, 1913: Orbán Ferenc, 1918: Balásy Imre, 1948: Fábián János, 1970: Fábián Mihály, 1987: Vakaria Béla, 1996: Oláh Dénes. -

4. Mária Szíve lelkészség (Pata utca). 1947: alapították. Plébánosai: Fehér Gábor, 1986: Szakács Lajos, 1990: Sánta Pál (1996: is). -

5. Kerekdombi lelkészség. 1990 k. alapították. Tp-a titulusa Jézus Szíve. Plébánosa 1996: Jakab Gábor. -

6. Irisz-telepi lelkészség. 1942: szervezték. Tp-a tit-a Szt József. Lelkészei: Ébner Jenő CM, 1948: Csibi Károly, 1970: Jakab Károly (1996: is) -

7. Gör. kat-ok: 1700 k. a városban 50 g.k. lélek élt tp. és pap nélkül, 1803: építettek tp-ot. - Gör. kel. ort-ok: 1799: tp-ot, 1924-34: (Kolozsmonostoron) szegyh-at építettek.

III. Szerzetesek. 1. A bencések →kolozsmonostori apátságát

I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) alapította Szűz Mária tiszt-ére. A kk-ban Erdély legjelentősebb apátsága és a gyulafehérvári kápt. után a legfontosabb →hiteleshelye.

2. A domonkosok ktora vsz. már a 14. sz. közepén állt. Először 1397: említik, amikor a Szűz Máriáról nev. zárdájuk sekrestyéjében Szt Domonkos oltárát érintve tanúskodtak. 1400: búcsút nyerhettek azok, akik a ktor 3 kpnájának helyreállítását segítették. 1424-31: a ktor számos adományban részesült a város lakóitól. 1458, 1486: Szt Antalról nevezték a ktort, tehát 2 tit-a volt. - 1460: a Szt Mihály-tp. plnosa megakadályozta, hogy a ktor konfrátereit és azok gyermekeit a ktorban temessék el. II. Pál p. (ur. 1464-71) 1465: vizsgálatot rendelt el az ügyben. 1509: a ktor leltára 14 kelyhet és 29 miseruhát vett számba. 1524: a konventhez 13 pap, 7 klerikus és 8 munkástestvér tartozott. 1551: a marosvásárhelyi ogy. védelmébe vette a ~i domonkosokat a hitújítókkal szemben, 1552: mégis elűzték őket. 1568: a ktor az unit-ok isk-ja, 1609: a tp-ot a ref-ok kapták meg. 1693: mindkét épületet átadták a jezsuitáknak, akik 1725: átköltöztek új rházukba, a régi ktort ferencesek kapták meg. A tp. és É-i oldalán a ktor lényegében megmaradt kk. alakjában. Az egyhajós tp. kívül gótikus, belül barokk, szentélye keskenyebb, 3/8 záródású. A ktor négyszögű udvar körül 2-3 szintű, gótikus kerengővel, káptalanteremmel és ebédlővel. -

3. Ferencesek. I. Mátyás kir. (ur. 1458-90) utasítására 1486: a városi tanács letelepedésre alkalmas helyet adott az obszerváns ferenceseknek a város DK-i szélén, a Farkas u-ban. A kir. az építkezést élete végéig támogatta. II. Ulászló kir. (ur. 1490-1516) az erdélyi sókamara jövedelméből évi 300 Ft értékű sót rendelt a ferencesek javára. 1503: a Bold. Szűz tiszt-ére elkészült a 2001: is álló tp., D-i oldalához csatlakozott a ktor. György kőfaragó özvegye a harmadrendiek számára építtetett kpnát, s 1531: ennek javára végrendelkezett, később ez lett a szentségi kpna. 1534: 17 pap, 13 testvér és 4 növ. lakta. - 1556. III. 15: a prot-ok kiűzték a barátokat, később lerombolták az oltárokat és elégették a képeket. 1622: Bethlen Gábor rendeletére a ref-ok kapták meg a tp-ot (2001: is az övék). Az időközben romossá vált tp-ot I. Rákóczi György fejed. (ur. 1630-48) 1638-40: hozatta helyre, hálóboltozatát 1644: fejezték be. A ferencesek által épített tornyát nem tudták helyreállítani, mert az új harangok felhúzásakor annyira megrepedt, hogy le kellett bontani; a tp. D-i oldalán látható csonka maradványa. Ny-i kapuja gótikus, a D-i falon nagy, más részeken kisebb falfestmény-részletek maradtak meg. - 1727: ismét jöttek ferencesek ~ra, de régi helyüket nem kapták vissza, a domonkosok egykori ktorában és tp-ában (II/2: Ferences templomigazgatóság) kaptak helyet. -

4. Jezsuiták. 1579: Báthori István és Kristóf telepítették le őket a kolozsmonostori apátság elhagyott épületébe. A ~i ogy. 1581. V. 1: megengedte Báthori Kristófnak, hogy Monostorra (Kolozs vm.), Kolozsvárra és Fehérvárra (Fehér vm.) jezsuitákat telepítsen. 1581. V. 12: Antonio Possevino SJ ösztönzésére Báthori István erdélyi fejed. (ur. 1571-86) megalapította a →Kolozsvári Egyetemet. Megkapták az üresen álló Farkas u. tp-ot és ktort, s szem-ot építettek melléje. 1603: kiűzték őket ~ról, a rházat lerombolták, 1 jezsuitát meg is öltek. 1693: térhettek vissza, az óvári tp-ot kapták meg. 1723: új rházba költöztek, az óvári tp-ot (cserébe a brassói Szt Péter Pál-tp-ért) átadták a ferenceseknek. Az egyetemi Szentháromság-tp-ot 1718-24: építették (föloszlatásuk után a piar-ké lett), s ők indították el a →Zágoni Mikes Kelemen R.K. Gimnáziumot, 1727: a →kolozsvári jezsuita nyomdát, 1731: a →kolozsvári jezsuita gyógyszertárt. -

5. Piaristák. 1776: telepedtek le a városban. Átvették a jezsuitáktól a Szentháromság-kegytp-ot és a Zágoni Mikes Kelemen R.K. Gimnázium vezetését. - A kegytemplom →Hodégétria-képén a gyermek Jézus jobb kezével áldást oszt, baljában a Törvénytekercs. 1681: Lukács rutén képíró alkotása, ajándékozással került a füzesmikolai ort. tp-ba, ahol 1699: könnyezett. A ~i jezsuitákra bízták, akik a Szentháromság-tp-ban helyezték el. Az 1710-es pestisjárvány idején körmenetben végighordozták. Kultusztört. jelentőségű másolatai: Szentbenedek, ort. tp.; Szamosújvár, örmény nagytp.; a marosszéki Hodos kat. tp-a (1750 k.); a székesfehérvári baz. keresztelőkpnája (18. sz.); a győri Nep. Szt János-kpna oltára fölött (18. sz.); gelencei tp. (18. sz.). - Plébánosai: 1776: Delpini János Teofil SJ, 1782: Manner Tádé, 1788: Péterfi János, 1812: Csutak Mihály, 1829: Pálfi István, 1847: Deák István, 1853: Pakó János, 1887: Orbán Károly, 1899: Kolin István, 1929: Veress Ernő, 1936-40: Napholcz Pál SJ, Ugrin Sándor SJ és Ormai Pál SJ; 1975: Ferencz István, 1983: Bíró László, 1986: Kádár István (1996: is). -

6. Klarissza apácák. A ferencesek tp-a mellett ferences nővérek háza állt. 1531: Kőfaragó György özvegye, Magdolna, aki kpnát építtetett a nővéreknek, végrendeletében szürkeruhás harmadrendű sororoknak nevezi őket, 1544: és 1545: okl. már Szt Klára rendje apácáiról (moniales) szól. Karácsonyi ezért tévesen két különbözö közösséget tételezett föl. A reformáció miatt a ktor elnéptelenedett. 1581: az utolsó apáca is elhunyt.

IV. A reformáció ~on. ~ tp-ai 1556: lutheránus, 1559: ref. kézbe kerültek. Amikor 1569: Dávid Ferenc unitáriussá tette ~t, a ref-ok a tp-okból kiszorulva magánházban tartották istentiszt-eiket. 1609: megkapták az óvári, 1622: a Farkas u. tp-ot, melyet 1693: át kellett adniuk a jezsuitáknak. 1828: a Magyar u-ban, 1897: Hidelvén, 1914: Monostoron építettek tp-ot. - A kat-ok a Szt Mihály-tp-ot 1716, a Szt Péter-tp-ot Mária Terézia (ur. 1740-80) idejében kapták vissza. - Az unit-ok 1792: építettek tp-ot. Az ev-ok beolvadtak a ref., ill. unit. gyülekezetbe, a 17. sz. végén alakultak újra egyhközs-eik. 1816-29: építették tp-ukat. -

V. Állami iskolái. 1900: már 57 tanintézete volt, köztük az 1872: felállított Ferenc József Tudegy., papnev. int., 3 főgimn., középisk. tanárképző, 12 ipari és keresk. isk., zenekonzervatórium (1819), férfi- és női tanítóképző, felsőbb leányisk., 1 polg., 24 el. isk., 4 kisdedóvó. - A ref. főgimn-ot Bethlen Gábor akad. rangra emelte; a Farkas u. épület 1656: épült, mai alakját 1801: nyerte. Tanára volt Apáczai Csere János. - Kat. iskolái: →Marianum R.K. Leánynevelő Intézet, →Zágoni Mikes Kelemen R.K. Gimnázium. - VI. Kat. sajtója: 1893-1915: Kalazantinum, 1903-08: Keresztény M. Ifjúság, 1903-47: Szt Ferenc Hírnöke, 1907: Az Új Lap Kolozsvári melléklete, 1912-18: Bernardinus, 1913-16: Cuvantul Adevarului, 1914-20: Az Őrtorony és Krisztus Jelenlétének Hirdetője, 1920-29: Erdélyi M. Lányok, 1921-44: A Hírnök, 1923-40: Kath. Világ, 1924-31: Mária Kongregáció, 1925-40: Jóbarát, 1926-28: Véndiákok Lapja, 1926-41: A Szt Kereszt, 1928-40: A Nap, 1929-31: Az Oltár, 1930-31: Monostori Egyházközség, 1930-36: Erdélyi Ferencesek Útja, 1931: Erdélyi R.K. Népszövetség, 1931: Kath. Iparosok és Kereskedők Köre, 1932-44: Kath. Világ, 1933-44: Erdélyi Isk., 1934: Harangszó, 1935-40: Az Apostol, 1935: Kis Keresztesek, 1935: Gyermek Szív, 1936-?: Ferencesek Útja, 1936: Tudósító, 1937-38: Az Apostol Gyermekmelléklete, 1938-40: Kis Apostol, 1939-40: Egyház és Élet, 1943: Tudósító, 1943: Béke, 1944: Új Erdély, 1935-43: Vasárnapi Harangszó. - VII. Pol. okokból üldözött papjai. →Danczkay Pattantyús Ábrahám Miklós irisz-telepi lelkész 1947. XII. 31-1949. XI. 5, 1953. VIII. 8-1954. VI. 21, 1959. II. 5-1964. VII. 30: börtönben. - →Csutak László kp-t 1956. III. 19: tiltott iratok terjesztése címén 6 é. ítélték; szabadulásakor 2 é. Baraganba száműzték; 1964: tért haza. - →Erőss Lajos kp-t 1951. VIII: elhurcolták, 25 hónap múlva szabadult; 1954. XII. 2: újra letartóztatták, 1956. III. 18: 6 é. ítélték, majd 4 é. a Baragan pusztába száműzték. - →Hajdu Gyula (1927-) kp-t 1954. VIII. 20: letartóztatták; 1956. III. 19: lázításért elítélték, de amnesztiával azonnal szabadult. - →Rejőd Tibor hittanárként börtönben. - Csibi Károly plnost (1918-) 1952 elején letartóztatták; 1953 elején szabadult. -

VIII. Statisztika. 1785/87: 2110 házban 13.928 fő (közülük 146 pap), 1850: 16.886, 1869: 26.638, 1880: 30.363 fő, 1890: 5051 házban 35.585 fő (1894: Kolozsmonostort Kolozsvárhoz csatolták). - 1891: 27.514 m. (84%), 1336 ném. (4,1%), 110 tót, 3226 oláh (9,8%), 570 egyéb; 11.248 r.k. (34,3%), 3312 g.k. (10,1%), 489 g.kel., 1432 ev., 12.621 ref. (38,5%), 1237 unit., 2414 zsidó (7,4%); össz. 32.756. - 1900: 46.670, 1910: 60.808 fő; ebből 50.704 (83,4%) m., 1676 (2,8%) ném., 7562 (13,4%) oláh, 107 (0,17%) tót, 759 (1,24%) egyéb; a lakosság 95,1%-a, a 7124 nem m. anyanyelvűből 70,6% beszélt m-ul; vallásuk: 19.021 (31,3%) r.k., 8646 (14,2%) g.k., 20.726 (34,1%) ref., 2016 (3,31%) ev., 1921 (3,16%) unit., 1359 (2,23%) g.kel, 7046 (11,6%) izr. ~ az ogy-be 2 képviselőt küldött. - 1940: 32.629 r.k., 11.530 g.k., 2197 g.kel., 2643 ev., 40.605 ref., 16.763 izr., 4124 unit., 366 bapt., 99 egyéb vall., össz. 110.956. H.F.L.-Sz.B.-M.I.

Gerecze II. - Schem. Trans. 1913. - Lestyán kz. - M. Sion 1866:561. (Eszterházy János) - Csánki V:300, 526, 780. - Korrespondenzblatt d. Ver. f. Siebenbürgische Landeskunde 1938:247. - Kelemen L.: Műv-tört. tanulm-ok. Bukarest, 1982. I:120. - Entz 1996. (alaprajzzal) - Rupp III:216. - Karácsonyi II:99. - Műemlékvédelem 1959:162; 1969:247. - Et. Eml. II:178, 473; IV:342, 456. - Karácsonyi II:551. - Szilárdfy 1994:17. - Hetényi Varga II:363, 367, 379, 402, 474. - Léstyán 2000. II:207.