Komárom, Kommorn, Comaromium, Révkomárom, Északkomárom, v. Komárom vm. (Komarno, Szl.): 1. vár. Az Árpád-korban ispánsági székhely. 1241: a tatárok nem tudták bevenni. Walter kamaraispán kapta meg, majd a Csákoké. 1317: Károly Róbert elfoglalta Csák Mátétól, a kir. várat többször elzálogosították. 1527: rövid ellenállás után a Ferdinánd-pártiaké lett. 1529: a törökök megszállták, de rövidesen elvonultak. A következő évtizedekben az orsz. egyik legerősebb végvára lett. 1594: Szinán pasa sikertelenül ostromolta. 1663 u. tovább bővítették. 1808 u. a napóleoni háborúk hatására Mo. legkorszerűbb, legnagyobb erődrendszerévé fejlesztették. 1849: Klapka György vezetésével hónapokig védték az osztr. túlerővel szemben. A kk., háromszög alaprajzú vár viszonylag épen áll, a külső erődrendszer nagyrészt elpusztult. -

2. A város a vár körüli 3 kis településből alakult, 1037: Camarin. 1265: IV. Béla kir-tól Buda kiváltságait nyerte, →Komárom vármegye székhelye (tört-e ott!). -

3. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Csicsó, Ekecs, Ekel, Érseklél, Guta, Izsa, Keszegfalva, Nagymegyer; 2001: a korábbi ~i és ógyallai ker. összevonása után Bajcs, Bátorkeszi, Csicsó, Dunamocs, Ekel, Érseklél-Nagykeszi, Gúta, Imely, Izsa, Keszegfalva, Komáromfüss, Marcelháza, Naszvad, Örsújfalu, Perbete, Szentpéter, Újgyalla, Zsemlékes. -

4. plébánia: Komáromi R.K. Autonóm Egyházközség. 1268: már létezett. Tp-át Szt András tiszt-ére sztelték, a mait 1860: építették. A lutheri reformációt a ném. várőrség hozta ~ba. 1550: a lutheránus tiszteknek külön papjuk volt. 1562 k. →Huszár Gál hatására ~ népének legnagyobb része prot. lett, saját tp-ot, isk-t és lelkészlakot építettek, a kat. papokat kitiltották ~ból, de a Szt András-tp-ot nem foglalták el. A kis kat. közösség vasár- és ünnepnap a m. seregbírónak, Huszár Mátyásnak a Szt András-tp. közelében lévő házában olvasott fel szentbeszédeket. Olykor ferencesek látogatták meg őket. - 1624: Gaál Péter, a m. királyi őrség kapitánya megjavíttatta a romos tp-ot, s a jezsuitákra bízták, akiket gr. Althan Mihály Adolf várkormányzó anyagilag segített. 1672: elkobozták a prot-ok tp-ait, iskoláit, egyh. javadalmaikat, akik gyújtogatással válaszoltak. IX. 1: Száky János ekeli lelkészt fölbujtóként elevenen megégették, a gyújtogatók egy prot. szolgálót és egy kat. ifjút ítéltek máglyára. 1680: ~ban 316 tisztán kat-ok által lakott házat számláltak össze. A jezsuiták a 18. sz. közepén a leromlott épület helyébe nagy kéttornyú tp-ot emeltek Szt András tiszt-ére, melynek freskóit F. A. →Maulbertsch festette. Fölszentelése előtt, 1763. VI. 28: földrengés tette tönkre. 1768-71: építették újjá, a freskókat →Kracker J. Lukács állította helyre. A pléb-t 1773: egyhm-s papok vették át. Különleges kiváltságként 1780-tól az egyhközs. képviselőtestület 3 jelöltjéből nevezte ki a pp. az új plnost (utolsóként 1937: Lestár Istvánt). 1799: a város lett a kegyúr, és a tp. ~ második plébtp-a lett (az eredeti az Aranyszájú Szt Jánosnak szentelt tp. volt). 1848. IX. 17: leégett, Scitovszky János érs. 1860. X. 28: szentelte föl, s elrendelte e nap oktávával való megünnepelését. 1993: a pléb. levéltárban megtalálták e levelet, s a szokást egyh. énekkarok találkozójával összekapcsolva fölelevenítették. - Org-ját (3/40 m/r) 1861-64: Friedrich Ferdinand Buckow és Johann Rumpel építette, a Rieger-gyár 1898-99: átépítette (a Buckow-féle sípanyag és díszpozíció teljes egészében megmaradt). - Kisharangját 1925: Dosztál Jakab ~ban, a középsőt Bellon Antal Pozsonyban, nagyharangját 1924: Herold Richard Komotauban öntötte (Majer Imre megbízásából, plnossá választása emlékére). - Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: m., ném., 1940: m., ném., szl., horvát, rum. Anyakönyvei 1626-tól. A régieket 2001: Nyitraivánkán a levéltárban, az 1895 utániakat a pléb-hivatalban őrzik. -

Plébánosai: 1562: Lukács és Tibor; 1605: Egri Dénes. - Jezsuiták: 1624: Fodor István, 1638: Gosztonyi István, 1660: Bukel Zsigmond, 1665: Szentpáli István, 1668: Strobb Mátyás, 1670: Merskraut János, 1676: Steder Károly, 1680: Mangen Károly, 1691: Schoetter Károly, 1692: Schuhäkl Maximilián, 1693: Markievich Jakab, 1695: Wenner János, 1700: Pahi János, 1706: Öntl Frigyes, 1707: Ravasz Ferenc, 1708: Jurkovich János, 1709: Papp Ferenc, 1711: Prast István, 1712: Piculi Mihály, 1715: Cserkó István, 1730: Kissóczy Mihály, 1739: Ribics Ferenc, 1763: Kövér András, 1766: Búzás János. - Egyhm-s pap adm-ok: 1773: Tiborcz János, 1774: Tarnóczy Antal, 1775: Matzer Péter. Választott plnosok: 1780: uő, 1793: Hury Pál, 1800: Strajter József, 1809: Viturka György, 1827: Szemes György, 1843: Thuránszky Hermann, 1846: Lipovniczky István, 1852: Csáktornyay Antal, 1853: Paunácz Mihály, 1866: Meszlényi Gyula, 1882: Molnár János, 1900: Kutschera József, 1915: Farda Adolf, 1917: Madurszky Miklós, 1921: Solmossy Dezső, 1922: Majer Imre, 1937: Lestár István; 1953: Gajdos Jozef, 1969: Matuska Pál, 1986: Horváth Károly, 1990: Magyar Károly. - Lestár István plnost (1899-1973) 1944: a nyilasok, 1949. II: a kommunisták letartóztatták. II. 22: elbocsátották, de a börtönkapuban elfogták és 2 é. munkatáborra ítélték. 1950: egészségi állapotára tekintettel szabadult, VIII: internálták; Lazik pp. szabadította ki. - Lakói 1910: 13.999 r.k., 189 g.k., 44 g.kel., 817 ev., 4892 ref., 2380 izr., 15 unit., 1 egyéb vall., össz. 22.337; 1940: 20.739 r.k., 131 g.k., 109 g.kel., 861 ev., 6198 ref., 2743 izr., 9 unit., 43 bapt., 25 egyéb vall., össz. 30.858; 1970: össz. 27.031 (59,3% m.); 1990: 16.678 r.k., 17 g.k., 21 g.kel., 1391 ev., 3153 ref., 7715 hitetlen, 8096 nem adta meg, melyik felekezethez tartozik, össz. 37.370, (m. 23.745, 63,58%); 2001: össz. 37366, m. 22452 (60,09%). - 5. Szt Rozália-kálváriatemplom. Az 1710. évi pestisjárvány emlékére 1717: építették. Kőfallal vették körül, a tp. mellett remetelak volt. A ~i vár erődrendszerének bővítésekor 1838: a tp-ot lebontották, a ~ szélén hamarosan fölépített új tp. kupolás épület, mely az 1848-as tűzvész után hosszú időre a kat-ok egyetlen tp-a volt, sőt a ref-ok is itt tartották istentiszteleteiket, míg a tűzvészben elpusztult tp-ok újjá nem épültek. 2001: az új lakótelepek lakói használják. -

6. Szerzetesei: a) domonkos kolostor. 1305: Komáromi Pál alapította a Bold. Szűz tiszteletére. Ellátására a Vágon és a Dunán lehajózott halak egész vámját adta. A bakonybéli apátság tiltakozott az adomány ellen, mert a ~i vámok kétharmada őt illette. A 16. sz. elején még fennállt. - b) jezsuita rendház és kollégium. A jezsuiták 1624: jöttek ~ba, lelkipásztorkodtak és isk-t nyitottak. Az 1635-től tett alapítványokból 1649: koll-ot és gimn-ot alapítottak, mely 1698: már 6 osztályos, 1749: a Szt András-tp-mal szembeni új épületbe költözött. 1710: pestisjárvány, 1763: földrengés miatt szakadt meg a tanítás. 1771: új koll-ot építettek. 1773: a rend feloszlatásakor elhagyták a várost, de 3 évig még exjezsuiták tanítottak. - c) bencés rendház és gimnázium. A jezsuita koll-ot Mária Terézia 1776: a pannonhalmi bencéseknek adta. II. József 1786: őket is feloszlatta, de I. Ferenc kir. 1811: visszahelyezte őket birtokukba (→Szent Imre Gimnázium, 1649-1945). 1987: →Bíró Lucián OSB kezdeményezésére a révkomáromi magyar ellenzék „zeneesteket” szervezett, aláírásokat gyűjtött a bencés rend Komáromba való visszatelepítésére, amit a csehszl. hatóság betiltott. - d) ferences rezidencia. I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) a ref. tp-ot 1672: átadta a mariánus ferenceseknek, akik 1677: saját tp-ot építettek és Angyalok Kirnéja tiszt-ére sztelték, 1750: új rházat építettek. 1763: a földrengés megrongálta, 1769: újjáépítették. Az egész tp. alatt kripta van. 1809: a fr. hadak közeledtére a szerz-ek elhagyták ~ot, a szentantali ktorba költöztek. Az épületeket a kincstár kisajátította, a tp. 100 évig raktár volt, a ktor katonakórház, majd tiszti lakásokká alakították. 1909-től a II. vh. végéig a tp. Jézus Szíve-helyőrségi tp. 1953: ismét raktár. 1990 u. elkezdték a külső felújítást, belül 2001: is kopottan és üresen áll. - e) trinitárius kolostor és tp. A rend Mattyasovszky László nyitrai pp. (†1705. V. 10.) 20 ezer Ft-os adományából kúriát és birtokot vásárolt ~ban, melyet 1715. I. 7: foglaltak el a szerz-ek. 1720. III. 3: a szőlőskert területén kezdtek új rházat építeni. Az 1763-i földrengés után a korábbi hálótermet használták tp-nak (főoltárán Valois Szt Félix, felette a Szentháromság és Mathai Szt János képe; a tabernákulum felett az Óbuda-Kiscelli Szűz szobrának másolata; a mellékoltárokon Szt Anna, ill. Néri Szt Fülöp; a Szentkereszt-kpnában a sasvári Fájdalmas Szűz képe). A kvtár a 18. sz. 2. felében kb. 1400 műből állt. A rtagok kezdetben sp-ok és németek, részt vettek a ném. iparosok és a katonaság lelki gondozásában. A 18. sz: ünnepélyes körmenetekkel vonultak az 1715: emelt fogadalmi Szentháromság-szoborhoz. Nepomuki Szt János tiszt-ét is előmozdították. 1736-53: ~ban volt a novíciátus, a ktor ezidőtájt volt a legnépesebb. 1750 k. a ktor hanyatlásnak indult. II. József eltörlő rendeletét 1783. XII. 23: hirdették ki. Az épületet katonai kórházzá alakították, 2000: nyoma sincs. - f) Szt Anna-kápolna. Miletics Borbála 1709: végrendelkezett, hogy házából alakítsanak ki szegényházat és ispotályt. Az üzlethelyiségekből kpnát, a többiből lakóhelyiségeket alakítottak. A kpna alapítását XIV. Benedek p. 1755: hagyta jóvá. A szegényházban 8 szegény teljes ellátását biztosították, annak fejében, hogy a kpnában naponta megszabott időben imádkoztak. A kpnát tűzvész, földrengés pusztította, 2001: is hetente 2x az ifjúsági szentmisék helye. -

7. Iskolái: a) A szatmári irgalmasnővérek leányisk-ját 1887: Simor János érs. alapította, 1945-ig működött. - b) Az egyhközs. fiúiskolát 1896: Majláth Gusztáv alapította. 2001: épületében kisegítő isk. van. - c) A Marianumot 1929: a felvidéki m. papság a m. kat. középiskolások számára koll-nak építtette. Kisszeminárium is működött benne. 1994: újraindult mint Marianum Ének-Zenei Magyar Tannyelvű Egyh. Alapiskola. 10 o-ban 12 állandó és 5 óraadó tanár 171 növ-et okt. 2000: indult gimn. része. -

8. Kat. sajtója: 1880-1944: Komáromi Lapok, 1880-84: Jézus, 1880-84: Jézus Tudósításai, 1880-85: Jó Pásztor, 1882-85: Mária Országa, 1897-1919: Komáromi Hírlap, 1919-?: Juventus, 1920-21: Őrálló, 1929-44: Szűz Mária Új Virágos Kertje, 1932-33: Kath. Nő, 1933-34: A Komáromi R.K. Autonóm Egyhközs. Értes., 1934-44: Kat. Értes., 1935-44: Komáromi Kat. Tudósító. -

9. ~i vérfürdő, 1919. máj. 1.: A bécsi komm. tót vezetők rábeszélésére a győri direktórium proletár internacionalista együttműködésként hozzájárult egy, a ~ot (s benne Közép-Eu. akkor legerősebb erődét) megszálló cseh légionáriusok elleni akcióhoz. Mayer Lajos (1889-1919) vagongyári komm. mérnök kiképzetlen 17-22 é. fiúkkal V. 1: a hajnali derengés előtt indult el Győrből különvonaton. - IV. 30: ~ olasz városparancsnoka elfogatta a szervezett munkásokat, a csapatokat megbízhatókra cserélte, a tüzérséget a betörési vonalra és az Erzsébet-szigetre irányította, a Duna-partot telerakta géppuskákkal. - A győriek már a híd közepétől a túloldali hídfőig értek, amikor a cseh tüzérség zárótüzet adott a híd közepére, elzárva a visszavonulás útját, a géppuskákkal is lőtték a hidat. A visszaszaladókat a vörösök föltartóztatták és az É-i hídfő felé kényszerítették. Hajnalban a m. tüzérség is beavatkozott, eltalálták a cseh lőszerraktárat, melynek lángjai fényében kialakult tüzérségi párbajban a hídon lévő életben maradottak visszakúszhattak a szőnyi oldalra. Délelőtt szuronyos csehek mentek az Erzsébet-szigetre, az ott rejtőzködők közül akit megláttak, lelőtték. - Győrött V. 3: leváltották a direktóriumot; mert Gergely Aladár fölszólalása szerint: „A komáromi tragédiát tót agent provokatőrök csinálták, akik elbolondították az intézőbizottságot, hogy Komáromban minden el van intézve, csak be kell sétálni.” - V. 3: a ~i halottkémi jegyzőkv. 99 hulla leírását tartalmazza, akiket a ~i r.k. temetőben eltemettek; a csehek még 18, köztük egy 15 é. és három 19 é. foglyot kivégeztek. Bá.B.-**-H.F.L.-88

Schem. SM 1834:51; 1912:15. - Rupp I:156. - Némethy 1894:136. - Gerecze II:448. - Schem. Strig. 1917:77. - Fallenbüchl 1940:118. - Garas 1955:178. - Aggházy II:147. - Vártúrák III:187. - Györffy III:428, 431. - Mészáros 1988:209. - Hetényi Varga I:162. - Gerencsér 1993:168. (~ vérengzés: névsorral) - Herdics 1996:75. - Tóth-Filep IV:134. - Gyurgyik 2002.

Komárom, Komárom-Esztergom m.: 1. esperesség a győri egyhm-ben. Plébániái: Ács, Ászár, Bábolna, Bakonysárkány, Bana, Bársonyos, Császár, Kisbér, Koppánymonostor, Nagyigmánd, Naszály, Rétalap, Szákszend, Szőny, Tárkány, Vérteskethely. - 2. plébánia. A Duna jobb partján lévő település 1387: Révkomárom. 1847: a hajóhíd megépítése után Újszőny néven gyorsan fejlődött. Gyárak épültek, önálló községgé alakult, melyet 1900: egyesítettek a balparti ~mal. - 1919: Mo-on maradt részéből Komáromújváros, hamarosan ~ néven alakították. - Szt István király-tp-át 1890: Zalka János pp. építtette. Szőny filiájából 1924: pléb. Jézus Szíve-tp-át 1937: építették, falképét →Kontuly Béla festette. Org-ját (1/9 m/r) 1892: a →Rieger gyár (op. 332.) Új-Szőny számára építette, 1954: ide telepítették. Harangjait 1925: 74,5, 47 és 38 cm átm. Szlezák László öntötte Bpen. Anyakönyvei 1922-től. Anyanyelve 1940: m., ném., szl. - Filiája 2000: Csém. - Plébánosai: Surányi Ferenc, 1956: Péntek Kálmán, 1969: Horváth József, 1970: Szirbek Ferenc, 1992: Pados József. - Surányi Ferenc plnost (1887-1958) 1944: náciellenessége miatt letartóztatták. - Lakói 1940: 6714 r.k., 67 g.k., 15 g.kel., 352 ev., 1582 ref., 110 izr., 36 egyéb vall., össz. 8876; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 165 ffit, 47 nőt; 1983: 7000 r.k., össz. 13.000; 1995: 7000 r.k., össz. 13.000. - 1997: nyílt meg a Szt Imre Kat. Ált. Isk.  Pados József

Gerecze II:448. - Búzás kz. 496. - Patay 1982. - Kecskés László: ~, az erődök városa. Bp., 1984. - Hetényi Varga I:319. - Schem. Jaur. 1995:202.