Korezm (Kr. e. 13. sz.-Kr. u. 13. sz.): közép-ázsiai kultúra, majd birodalom az Aral-tótól délre. - Az Amu-Darja (Oxus) folyó egyik hatalmas és termékeny oázisán jött létre. Abu Rajhán al Birúni (10. sz.) szerint a ~i dinasztia alapítója, az iseni eredetű Szijavus leszármazottjai 2300 é. uralkodtak. →Nagy Sándor (ur. Kr. e. 336-323) hódításai után ~ maradt az egyetlen független állam Közép-Ázsiában. A Kr. e. 2. sz: elfoglalta Baktriát, 170: Szogdianát, Tokarisztánt és Ferganát. - Az ősi ~ városait, várait, erődítményeit az öntözés tette gazdaggá, földművelése magas szinten folyt. Az állattenyésztő lovas népekkel szoros kapcsolatai voltak. Önálló pénzverése volt, az első érméket görög-baktriai tetradrachmák mintájára verték. ~et 712: Kutejba ibn Muszlim arab hadvezér pusztításai erősen meggyöngítették, majd a 13. sz: a mongol invázió végleg elpusztította. - Sz. P. Tolsztov orosz régész ásatásai (1937-től) tették ismertté és világhírűvé a ~i lelőhelyeket. Főként Koj-Krülgan-Kala, a ~i vallási és asztrális központ, és Toprak Kala főv. palotái és erődítményei lettek világhírűvé. A ~i hitélet egyik jellemzője a szabadba kitett holttestek maradványainak jelképekkel ellátott urnákba helyezése. - A →magyar őstörténetnek is része ~: →Kézai Simon említi, hogy Ednek és Edöménnek az anyja ~i asszony volt. A ~ieket (gens Corosmina) más krónikáink is ismerik. A Mo-ra került ~ieket →kálizoknak nevezték. B.Ko.

Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. Miskolc, 1997:198.