🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kraus
következő 🡲

Kraus, Franz Xaver (Trier, Poroszo., 1840. szept. 18.-San Remo, Itália, 1901. dec. 28.): pap, egyháztörténész. - Trierben, Bonnban, Freiburgban és Tübingenben tanult, 1864: szent. pappá. Pfalzelban lpászt., 1872: Strassburgban az egyhtört. és a ker. műv-tört. rk., 1878: Freiburgban az egyhtört. r. tanára. A ker. régészetet és műv-tört-et önálló tud-nyá fejlesztette. - Fm: Lehrbuch der Kirchengeschichte. 1-4. köt. Trier, 1872. - Roma Sotteranea. Freiburg, 1873. - Realenciklopedie der christlichen Altentümer. 1-2. köt. Uo., 1883. Kiad. **

LThK VI:596. - NCE VIII:261.

Kraus, Johann Anton (Morvao.?, 1728 k.-Jászó, 1795. ápr. 19.): szobrász. - 1763-tól a prem-ek szolgálatában állt Jászón. 1764-66: készítette a jászói prem. tp. gazdag szobrászati díszét, 1769: az egri jezsuita, majd ciszt. tp. főoltárát. Ez utóbbi, amely Borgia Szt Ferenc imáját szoborcsop-ként mutatja be, a hazai rokokó szobrászat egyik legkiemelkedőbb alkotása. (Talán ~ az a K. A., aki 1780 k. a kassai városháza homlokzati domborműveit és mellvéd-szobrait készítette.) 1788: a sárospataki tp. orgonájához készített tervrajza a M. Orsz. Levtárban. Fehér stukkószobrai a hazai rokokó díszítőszobrászat kiváló emlékei. 88

Henszlmann Lapok 1930:9/10. sz. (Kapossy János: J. A. K. „statuarius Jaszoviensis”) - ML 1935. I:597; 1966. II:715. - Aggházy I-III. - Mo. műeml. topogr. VII; VIII. - Heves m. műeml. I; II.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.