🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Krig
következő 🡲

Krig, v. Szepes vm. (Vojňany, Szl.): Szepestótfalu filiája. - 1. Gótikus kőtemplomának szentélye 4,3 x 3,8 m, hajója 8,5 x 6,56 m. Keresztboltozatos szentélye egyenes záródású, hajója deszkamennyezetes, Ny-i fatoronnyal. A hajó famennyezetén festett geometriai ábrák és rózsák, keretlécein gót akantuszdíszítés. - 2. Mária-oltára (16. sz.?) sajátos formájú szárnyasoltár, nyitott állapotban 2 m széles. Négyzetes hasáb alakú szekrényében a Madonna-szobor szalagokkal végig bepólyázva. 2-2 női szent csúcsíves mennyezet alatt álló, féldomborművű alakja díszíti. - 3. ~i (Szt Miklós) oltárka: a 13. sz. végi szepességi →faszobrászat alkotása. A kis méretű retabulum a román-gótikus stiláris átalakulás záróköve. 5 részes, alapformája rokon a →szárnyasoltárokéval, középső szakasza fülkeszerű. E szekrényét sátortető fedi, melyet elöl magas, háromszögű, alul enyhe hármasívvel formált timpanon zár le. A középső fülke 2 oldalához egy-egy félkörívesen záródó szárnymező csatlakozik (szélességük nagyobb, mint a „szekrény” fél szélessége, így nem ajtószerű összezárásra komponáltak). Majd e 2 szárny széléhez további 2, felső részén hegyesszögű, meredek ívű körszelettel záródó tábla kapcsolódik. Szélességük nagyjából a középfülke félszélességével egyenlő. A 2-2 különböző formájú táblából alakított szárny szélesebb a középfülkénél. A szárnyak felületét domborművek ékesítik: a 2 belső mezőn egy-egy női szt, a jobb oldali attributuma elveszett, a bal oldali a vt. szüzek jelvényét, pálmaágat tart a kezében; a 2 szélső lapon Szt Péter (nagy kulccsal) és vsz. Szt Pál. A magas, karcsú szentek körvonalai zártak, a figurák a fahasáb keretébe komponáltak; egyenes törzzsel, mereven s mozdulatlanul állnak helyükön, lábuk pontosan párhuzamos és szimmetrikus, arcukon a korai gótika jellegzetes archaikus mosolya. - Az oltárka fülkéjében hosszabb ideig egy, a 15. sz. első feléből származó Madonna állt. Az elveszett eredeti főfigura (a fülke hátterén látható körvonalakból következtetően) egyes kutatók szerint Szt Miklós lehetett. **

Radocsay 1967:21, 46. - Marosi 1987:342. - Divald 1999:334.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.