🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kány
következő 🡲

Kány, B-A-Z m.: g.k. parókia a v. munkácsi, 1818: eperjesi egyhm-ben, 1924: a miskolci ap. korm. csereháti esp. ker-ében. - 1781: alapították. 1785-97: épült Nagyboldogasszony tp-a, 1807: a tornya. Ebből az időből való ikonosztáza is. Harangjait 1920: 76,3 cm átm. a Diósgyőri Acélgyár, 1949: 53,6 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán öntötte. Anyakönyvei 1809-től. Anyanyelve 1880: rutén, m.; 1940: m. - Filiái 2000: Büttös, Krasznokvajda, Perecse. - Parókusai: Vitovszky János, 1800: Hodemarszky Mihály, 1802: Hodemarszky György, 1803: Kovaliczky András, 1824: Méhay András, 1825: Brinszky Miklós, 1833: Hodemarszky György, 1857: Farkas Mihály, 1866: Kovaliczky Sándor, 1874: Zubriczky Emil, 1885: Dolhy Mihály, 1913: Zubriczky Dezső, 1914: Lenkánics Szilárd, 1916: Szedlák Imre, 1920: Mincsik Emil, 1927: Szabados János, 1932: Komporday Andor, 1936: Ladomérszky Árpád, 1940: Petrássevics Miklós, 1952: Gulovics Gábor, 1988: Páll Miklós, 1996: Stefán Zoltán. - Lakói 1940: 60 r.k., 207 g.k., 9 ref., össz. 276. - Kat. sajtója: 1996-: Kányi Értesítő. - 1948: 1 tanerős g.k. népisk-jában 52 tanuló. Stefán Zoltán

Schem. Ep. 1903:128. (tp-a 1797: épült, anyakönyvei 1788-tól) - Patay 1981. - Schem. Hd. 1982:209.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.