🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kékkő
következő 🡲

Kékkő, Kékkőváralja, Blauenstein, v. Nógrád vm. (Modrý Kameň, Szl.): kisváros a mai nagykürtösi járásban (okreš Vel'ký Krtíš), a v. Nógrád vm. járási székhelye az esztergomi, majd a nagyszombati érsség területén. - 1. Várát a Balassák őse, Mikó fia, Péter építtette IV. Béla (ur. 1235-70) uralkodása alatt, a tatárdúlás (1241-42) után. 1290: az örökösök ostrommal vették vissza a Hontpázmány nemzetségtől. Később a család egyik rablófészke lett. 1576: a törökök harc nélkül elfoglalták, 1593: Fülek elestének hírére fölgyújtották és elmenekültek. 1603-12: Balassa Zsigmond helyreállíttatta. A kuruc harcokban Bercsényi csapatai fölégették. Szabálytalan alaprajzú hegyi vár volt, melyet később olaszbástyás védőövvel erősítettek meg. Jelentős romjai állnak. - A Balassa-család 1750: fölépíttette a barokk kastélyt. Benne levéltár, a várkápolnában a ~i Honismereti Múz. állandó képzőművészeti kiállítása működik. - 2. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái: Alsópalojta, Bussa, Csáb, Felsőzellő, Ipolyvarbó, Lukanénye, Mikszáthfalva, Óvár, Zsély. - 3. plébánia. Alsópalojta, majd Alsóesztergály (Alsó-Sztregova) filiájából 1787: alapították. A szentmisét a vár Szt Anna-kpnájában tartották. A Szt Anna plébtp-ot 1879: építették. - A 16-17. sz: a birtokos Balassa család lutheránus hitre tért, majd visszatértek a kat. egyh-ba. Balassa Pál a kat. restauráció vezető alakja volt, Nógrád és Hont vm-kben 16 tp-ot és pléb-t építtetett és újított meg a saját költségén. XIV. Benedek p-tól (ur. 1740-58) az apostoli gróf c-et kapta. - Anyakönyvei 1817-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Alsóesztergály, Erdőszele, Felsőesztergály, Száraznyirjes. - Első plnosa Zsigovényi Fábián OTrin volt. - 4. búcsújáró hely. a) A Kálváriát az 1700-as évek utolsó harmadában említik először: számára Balassa Pál gr. teljes búcsút kért és nyert Szt Olvasó királynéja ünnepére (X. 7.). A búcsújárás és a Rózsafüzér Társulat működése a 19. sz. közepére azonban megszűnt, s a Kálváriahegy építményei pusztulásnak indultak. 1855: építették újjá Balassa Antal és a helyi hívek adományaiból. Ezt követően folyamodtak Scitovszky János esztergomi érs. révén p. búcsúkiváltságért, amit 1858. I. 26: kelt levelében IX. Pius (ur. 1846-78) megadott a Szt Kereszt feltalálása (V. 3.) és felmagasztalása (IX. 14.) ünnepeire. A Fájdalmas Anya kpnájának építését 1859: Munkay János plnos vezetésével kezdték meg a Kálvária-hegyen. Az 1860-as években a keresztút és a Fájdalmas Anya kápolnája között öt kpnát (állomást) építtettek: 1. a tisztítóhely, 2. utolsó ítélet, 3. Krisztus föltámadása, 4. őrangyal, 5. Mária, a bűnösök menedéke oltárképpel. A 19. sz: a Szt Kereszt ünnepein 7-8 ezer zarándok kereste föl a Kálváriát. - b) A Fájdalmas Anya ezüst keretbe foglalt kegyképe a plébtp. mellékoltárán áll (a Balassa család patrónájaként is tisztelték a Fájdalmas Anyát). A hagyomány úgy tudja, hogy a képet a török által fölrobbantott vár romjai között találták. Az imameghallgatásokat jelző ezüst fogadalmi ajándékok között figyelemre méltó a Balassa családot ábrázoló ezüst offer, melyen a család tagjai apjuk, Balassa Pál egészségéért imádkoznak. - Sokan látogatták a kpna búcsúját is, Szt Anna napján (VII. 26). Bá.B.-B.G-**

1. Fügedi 1977:149. - Varjú 1932:64. - 2-3. Némethy 1894:125. - Gerecze II:538. - Schem. Strig. 1917:23. - Aggházy II:133. - 4. Magyar Sion 1864. (Munkay J.: A kékkeői Plebánia tört.) - Balogh 1872:491. - ~ mint búcsújáróhely és a kálváriai ájtatosságok. Nagyszombat (Trnava), 1934.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.