Késmárk, Kézsmárk, v. Szepes vm. (Kežmarok, Szl.): 1. esperesség a v. szepesi egyhm-ben. Plébániái: Busóc, Duránd, Hollólomnic, Lándok, Leibic, Majerka, Ménhárd, Ruszkin, Szepesbéla, Szepestótfalu, Zsdjár. - 2. plébánia a szepesi prépostságban, majd egyhm-ben. 1348: már létezett. Tp-át 1348 e. Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra sztelték, 1869: restaurálták. Anyakönyvei 1674-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném., szl. - A tp. főoltárát régi töredékekből 1868: állították föl. Szekrényében a →késmárki feszület. Szárnyképei mellső lapján 4 jelenet Mária életéből (15. sz.), a dupla szárnyak külsején 8 passiókép erősen átfestve. A külső, mozdulatlan szárnyak hátsó felületén 4 passiójelenet (tempera, 15. sz.). A predellán a 12 ap. féldomborművű alakja, csonkán. A szentélyben álló mellékoltár Dóczy Zsuzsanna vörös márvány szarkofágja volt (16-17. sz.). A 105 cm magas bronz keresztkutat 1372: öntötték. Stallumsora 14 üléses (1518), csúcsíves díszítésű támlával. Térdeplődeszkája az orgonakarzat mellvédjének 14, allegorikus alakokat ábrázoló 17. sz. festményéből összeróva. - ~on említenek közelebbről nem pontosított helyen és időben egy Mária-kegyképet, amelynek jelzője: De Rupe, azaz sziklai, sziklán lévő. **-B.G.

Balogh 1872:600. - Radocsay 1955:352. - Gerecze II:806. - Schem. Scep. 1911:46. - Divald 1999:326.