Kővágószőlős, Baranya m.: plébánia a pécsi egyhm. pécsi esp. ker-ében. - 1290 k. Sceuleus, 1332: már pléb. A török időkben licenciátusok és misszion-ok gondozták. A 13. sz: egyhajós, félköríves szentélyű tp-a volt. 1729: fallal volt körülvéve. 1772: barokk stílusban állították helyre, Sarlós Boldogasszony tiszt-ére szent. Kk. részeit 1974-79: tárták föl. A barokk berendezés a Jakab-hegyi pálos ktorból (szenteltvíztartó, kő kereszt, kő pasztofórium a Mária Magdolna-oltáron) s a pécsi szegyh-ból (szószék, keresztelőkút, gyóntatószék, csillár) került ide. Org-ját (2/10 m/r) 1835: Focht Ferenc építette, 1941: az →Angster gyár átépítette (op. 1227.). Harangjait 1924: 91,1 cm átm., 1927: 123,2, 77,4 és 62,5 cm átm. Szlezák László öntötte Bpen. Anyakönyvei 1723-tól. Kegyura 1880: a pécsi kápt. - Filiái 2000: →Cserkút, Kővágótöttös. - Plébánosai: 1701: Keszthelyi János, 1723: Paay András, 1754: Kovács Mihály, 1758: Skultéty János, 1774: Dőry Gáspár, 1787: Graborics János, 1791: Csom József, 1815: Illés Ádám, 1845: Klár József, 1849: Török Pál, 1850: Virág Mihály, 1851: Zsinkó István, 1870: Spiesz János, 1885: Frantich Ágoston, 1906: Kővágó Péter, 1915: Gaál János, 1932: Csáky Benjamin, 1941: Szolga István, 1942: Varga Nándor, 1973: Csonka Ferenc, 2000 e. Tímár György. - Lakói 1840: 891 r.k., 26 egyéb vall., össz. 917; 1910: 761 r.k., 2 ev., 6 ref., össz. 769; 1940: 663 r.k., 1 ev., 7 ref., össz. 671; 1983: 1000 r.k., össz. 1485. - 1948: r.k. ált. isk-ja volt. **

Schem. Qu. 1914:38. (1621: alapították újra, tp-a 1763: épült); 1981:171. - Genthon 1959:180. - Dercsényi 1984:16. - Györffy I:267. - Patay 1993. - MKA 2000:251.