kabarok (a tör. kabmak, 'föllázad, elszakad' szóból): a →kazár birodalom ellen föllázadt, abból kivált, s a honfoglaló magyarok →hét törzséhez csatlakozott nép. - E néven csak Bíborbanszületett Konstantin cs. (ur. 913-959) említi a ~at (A ~ és türkök törzseiről c. munkájában). Más forrásokban: cowaris (Salzburgi Évkv-ek, 881), cozar (→Gesta Hungarorum), kozár, al-kozár (Hászdáj ben Jichak Sáprút kordovai államférfi levele József kazár béghez, 955 k.), Khazár (ar. utazóknál). - A m-okhoz csatlakozó kabar törzsek között a török etnikum mellett az iráni etnikumhoz tartozó →kálizok és alánok is lehettek. Nem zárható ki, hogy egy részük az →iszlám hitén volt, de lehettek köztük, főként a törzsi vezetők között zsidó hitűek is. A ~ 3 törzsét a honfoglaló m-ok egy törzzsé szervezték Árpád fiának, Zoltának (Bíborbanszületett Konstantinnál Zaltas, Anonymusnál Zulta) vezetése alatt. Mint csatlakozó nép (a →székelyekhez és a később betelepülő →besenyőkhöz hasonlóan) háborúk idején elő- és utóvéd-feladatokat láttak el. Eredeti török és iráni nyelvüket (vallásukat nem minden esetben) föladva asszimilálódtak. Család- és helységneveink utalnak a ~ra: Kazár, Kozár; Kálóz, Korrucz, Kalász, Nagykozár, Kozármisleny, Egyházaskozár, Kozárd, Koronc, Koroncó, Káloz, Kálozd, Káld. A székely törzsszerkezetben a →Sepsi szék egyik ágát Koromzának hívták. F.I.T.

Györffy György: Tanulm-ok a magyar állam eredetéről, Bp., 1959. - Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása Mo-on. Uo., 1980. - Forrás 1983:7. sz. (Györffy György: A kabar kérdés) - A magyarság keleti elemei. Uo., 1990. - Kotin Sámuel: Héber kútforrások és adatok Mo. tört-éhez. Uo., 1990. - Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek - XIV-XVII. sz. Bp., 1993.