🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kagán
következő 🡲

kagán (arab-perzsa haqan, hazar haqan): nomád fejedelmek címe a keleti muszlim forrásokban. - Etimológiája nem tisztázott. Egyes vélemények szerint összefügg a kán szóval, amely nem független, hanem alárendeltségben lévő törzsi vez. címe. - A →kazár birodalom szakrális fejed-e ~ volt (→kettős királyság). A honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élő avarok fejed-ei is viselték. A K-i, majd a Ny-i türkökhöz a kínai forrásokban zsuanzsuan néven ismert K-i avaroktól került át. A 6-7. sz: más türk népek fejed-ei is viselték. A ~ tisztség és cím az uralkodó törzsön, nemzetségen belül ált. a →szeniorátus elvének megfelelően öröklődött. - Szt István kir. egyik ellenfele, a Gesta Hungarorum 12. f-ében latinosított formában megörökített Keanus Magnus ('Nagy Kán') bolgár szláv fejed. is viselte a méltóságot, esetleg személynévként. Mint ragadványnév m. családnévként is él Kaán (Kán, Kagán) alakban. - Az ikgr-ban jelképe az arany ivókürt. F.I.T.

Szász Béla: A húnok története, Attila nagykirály. Bp., 1943:610. - Korai m. tört. lex. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 1944. - Czeglédy Károly: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Bp., 1969. - Györffy 1977. - Bartha Antal: A m. nép őstörténete. Bp., 1988. - Korai m. tört. lex. Főszerk. Kristó Gyula. Uo., 1994.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.