kanció (lat. cantio): nem liturgikus jellegű, latin vagy anyanyelvű, strófás egyházi ének. Főként →diákok énekelték. A 16-17. sz-tól a nem liturgikus anyanyelvű népének, olykor emelkedettebb hangulatú világi ének neve is. **
Brockhaus I:286. (s.v. cantio)
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.