🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kanálka
következő 🡲

kanálka (lat. cochlear, ligula, lingula): liturgikus eszköz. -

1. A szentmisében: a) a →misekancsók tartozéka: a fölajánlás előtt a pap egy ~nyi vizet vegyít a borhoz; b) a kisostyát a hívek a paténára lapos ~val (v. csipesszel) teszik; c) áldoztatáskor a lat. lit-ban hosszúnyelű ~val áldoztatták a fertőző betegeket. A →bizánci szertartásban aranyból v. aranyozott fémből készült, finoman megmunkált és díszített ~t használnak a világiak áldoztatásánál (akik két szín alatt áldoznak). - 2. A →tömjénezésnél a →navicula tartozéka: ~val hintik a →tömjént a parázsra. M.F.

KL II:484.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.