🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kapubéllet
következő 🡲

kapubéllet: perspektivikusan szűkülő, egész vagy féloszlopokból álló kapubetét, ahol a két oldal oszlopfőit ívek fogják össze. - A román kori és gótikus tp-építészet jellegzetessége. Az ívmező és oszloptér rendszerint gazdagon díszített. A gótikus szegyh-ak ~ei a →timpanonon jelölt bibliai főtéma oszlopalakos kibontakoztatásai. E.G.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.