🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > karma
következő 🡲

karma, karman (szanszkritül 'cselekedet'): 1. a →hinduizmus erkölcsi alaptörvénye, mely szerint a jó, ill. rossz cselekedetek eredményeként lép az ember a →lélekvándorlás során magasabb vagy alacsonyabb létrendbe. Valójában a megfizető →igazságosság elve. - 2. a →dzsainizmusban: a lélekben mintegy predestinálóan működő erő, mely a lelket szenvedő, tudatlan, nyugtalan lénnyé alakítja; természetes tulajdonságait (mindentudó, erkölcsileg tökéletes, boldog) korlátozhatja, testtel veheti körül és a →szamszárába (mulandóság, végesség, szenvedés) viheti.  **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.