keresetlevél (lat. libellus): →peralapításhoz szükséges irat, melyben az érdekelt személy az illetékes bírónak előadja a vita tárgyát, és kéri a bíró hivatalos közreműködését (vö. 1502.k.). A rendelkezési elv (→rendelkezési és nyomozati elv) értelmében a bíró csak az érdekelt fél v. az ügyész kérelmére járhat el (1501.k.). Az ilyen kérelem nélkül lefolytatott perben az ítélet orvosolhatatlanul semmis (1620.k. 4). Ezt a kérelmet rendesen a ~ben terjesztik elő. - A bíró elfogadhat szóbeli kérelmet is, ha a felperes akadályozva van a ~ beterjesztésében (pl. nem tud írni), v. az ügy könnyen kivizsgálható és csekély jelentőségű (1503.k. 1.§). Ilyenkor a jegyzőnek a kérelmet - a bíró utasítására - írásba kell foglalnia, majd ezt fel kell olvasni a felperesnek. Ha a felperes jóváhagyja, ez az irat jogi hatásait tekintve teljesen egyenértékű a ~lel (1503.k. 2.§). - 1. A ~nek tartalmaznia kell: a. a vita tárgyát, valamint a kérést. Meg kell jelölni benne: ki, mely bírótól, ill. bíróságtól, mit és kivel szemben kér (1504.k. 1). - b. a felperes jogcímét és legalább általánosságban az ennek a jogcímnek az alátámasztására szolgáló tényeket és bizonyítékokat (1504.k. 2). - c. a felperes vagy képviselője aláírását, a keltezést, mégpedig az év, a hónap és a nap megjelölésével, továbbá a címet, ahol a felperes v. képviselője lakik, v. ahová az iratokat kéri (1504.k. 3). - d. az alperes lakóhelyét v. pótlakóhelyét (1504.k. 4). Ennek feltüntetése nemcsak azért szükséges, hogy a bíróság az alperest meg tudja idézni, hanem - gyakran - már azért is, hogy saját illetékességét meg tudja állapítani. - 2. A ~ elfogadása. A bíró, v. társas bíróság esetén az elnök, dönt a ~ elfogadásáról. A bíró köteles a ~et határozatilag mielőbb elfogadni v. elutasítani (1505.k. 1.§). Csak akkor utasíthatja vissza, ha: a. a bíró v. a bíróság illetéktelen; b. kétségtelenül világos, hogy a felperesnek nincs perbeli cselekvőképessége; c. ha nem tartották meg a ~ tartalmáról szóló előírásokat (1504.k. 1-3), kivéve az alperes lakóhelyének megjelölését, mert ennek hiánya még nem ok a ~ elutasítására; d. a ~ből egyértelműen kitűnik, hogy a kérésnek nincs semmi alapja, és ilyen még az eljárás során sem merülhet fel (1505. k. 2.§). E.P.

CCEO 1990:1185-98. -Erdő 1991:584.