🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kerámia
következő 🡲

kerámia: agyagból kiégetett tárgy, szűkebb értelemben a →fazekas terméke. - Megkülönböztetünk durva ~t (építési anyagok stb.), műszaki finom ~t (elektromos segédanyagok) és iparműv. finom ~t (fazekasáru, mázas ~, majolika, fajansz, keménycserép, kőedény). Alapanyaga különböző kőzetek mállásterméke, mely az agyag színét és minőségét meghatározza. A legfontosabb agyagásvány az alumínium-hidroszilikát. A képlékeny agyagot kézzel formázzák, korongozzák, negatív formába öntik, bekorongozzák, préselik, majd →kemencében égetik. Az égetett ~ fölületét gyakran mázazzák esztétikai és gyakorlati céllal. - A firenzei Della Robbia család tagjai már a 15. sz: helyet adtak a ~nak az egyh. műv-ben. - Mo-on nagy hagyományai vannak a terrakottának (a →majolikával együtt). 1941: az egyházműv. kiállításon bemutatkozott keramikusok: Gádor István, Gorka Géza, →Kovács Margit; Cser Károly, →Eschenbach Jenő, Horvai János, Lőte Éva, Lehoczky György, Lux Elek, Madarassy Walter, →Ohmann Béla, Szarvadi Amália, Szege Sándor, Szomor László, a pécsi Zsolnay gyár. - A herendi tp. dísze egy nagyméretű (2,5 x 1,43 m), →porcelánból készült Szt Erzsébet-ablak. Tervezte: Csapváry-Csapek Károly, készítette: a Herendi Porcelángyár. - Az 1969. évi Róma-Bp. kiállításon a Herendi Porcelángyár Madonna-szobrokat, Kertész Klára vázát, Kovács Margit Madonna-szobrokat, az Orsz. Finomkerámiaipari Váll. porcelánoltárt állított ki (terv. Búza Barna). A ~nak nagy szerepe volt a tp-mon kívüli vallási életben, házi oltárokon. B.K.

Grofcsik 1956. - P. Brestyánszky 1976. - Onasch 1981:192. - Erdőssy 1983:37. - Riederer 1984.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.