kerítés: 1. tág értelemben bármilyen határvonalat jelölő egyszerű építmény, falazat; szoros értelemben →kert, udvar, telek, majorok védelmére szolgáló, kb. embermagasságú, hosszan elnyúló alkotmány. Készülhet kőből, vályogból, földből, deszkából, pallóból, lécből, vesszőből, nádból, tövisből, karóból, boronából, drótból, kovácsolt vasból stb. A vesszőből font ~t sövénynek mondjuk, az élőfákból, cserjéből alakítottat ~ az élő sövény. - A ~ jelen formájában és rendeltetésében kb. a 19. sz. végén alakult ki, jóllehet az elkerítésre sok szavunk van (kert, kertelet, gát, gyepű, garád, berena, verje, lészka, sövény, sorompó, palánk, porgolát, próstya, tanórok). A ~nek a tulajdon alapvető tiszteletben tartása által hosszú ideig szinte csak jelképes szerepe volt. Falvak körül, telkek közé vontak ~t, ezeken kívül legfeljebb a mezőt, szőlőt kerítették el. A ~t közösen rakták, ezért közkert volt a neve. Az utcai ~ olykor még az udvart az utca felől nyitva hagyja, csak a telket határolja el a szomszédétól. Az Alföld nagy faluvárosaiban viszont a ~ek az utcát kétfelől valósággal falként szegélyezték, s a magas palánkoktól, kapuktól a beljebb eső házak, udvarok ki sem látszottak. Az alacsonyabb ~eken hágcsók (hácskuk) vezethetnek keresztül, a magasabbakon a gyalog bejárásra →ajtó, szekérbejáróul →kapu szolgál. A falazatszerű ~ ugyanolyan anyagból készült, mint a lakóház fala. Települések, tp-ok, várak védelmére épített erődített falak is ~ funkciót látnak el.

- 2. erkölcsi értelemben behálózás, a másik ember súlyos félrevezetése, megszerzése elsősorban szexuális bűnökre. A →prostitúció hátterében ált. ~ van. A ~ súlyos bűn az emberi méltóság és a →hatodik parancsolat ellen. A kerítő a rászorultságot v. tájékozatlanságot (naivság) használja ki, hízelgéssel és ígérgetéssel félrevezeti a másikat. Ebben az értelemben a szó nem az elhatárolás, elkerítésből származik, hanem a hálót használó →halászatból és →vadászatból. A 20. sz. végére e bűncselekmény szervezett formában a köz- és létbiztonság egyik nagy veszélyeztetője (vö. világméretűvé vált ember-, szerv- és lánykereskedelem). - 3. halfogási mód: →kerítőhalászat  M.F.

MN I:119.