kishitűség: a bizalmatlanság rossz készsége. - Tág értelemben készség, mellyel az ember hajlandó minden lehetőséget rosszabbnak, sötétebbnek látni a valóságosnál, mert nem bízik mások jóságában és erejében. Túlzó formája a →pesszimizmus. - Szoros értelemben a →remény és a →bizalom csekély volta. Ellenszere a →bátorság és a józan →megfontoltság. **
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.