klerikális (a gör. klérosz, lat. clerus, clericus szavak továbbképzéséből): eredetileg a →klérushoz, a katolikus Egyházhoz tartozó személy jelzője. - Mo-on a pol. szóhasználatban a r.k. egyh. érdekeit szem előtt tartó törekvések elmarasztaló, lekicsinylő, jobb esetben ironikus tartalmú jelzője. A →kiegyezés (1867) utáni pártpol. küzdelmek során került nyelvünkbe, ellentétével, az antiklerikálissal együtt. 1945-90: a →szitok-átok nyelv elítélő jelzőinek (nacionalista, soviniszta, irredenta, ~, reakciós) egyike. 88