🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kolhozosítás
következő 🡲

kolhozosítás: a magántulajdonú földbirtok teljes fölszámolása, a szovjet típusú földművelő szövetkezeti rendszer bevezetése. - Az 1917. XI-i komm. (bolsevik) államcsíny után a nagybirtokosok földjeit fölosztották, de az új kisbirtokos parasztság árutermelése a konzervatív szellemiséget, a magántulajdonhoz való ragaszkodást erősítette. 1929: 26 millió parasztporta létezett, családonként átlag 5 fővel. J. V. (Dzsugasvili) Sztalin (1879-1953) 1951: a kolhozélmunkások I. kongresszusán mondott beszéde szerint 100 porta közül 4-5 →kulák, 8-10 tehetős porta volt (mindkettő a „nép ellensége”, a megsemmisítendők aránya 12-15%, ami kb. 15 millió főt jelentett). 1928-38: addig példátlan erőszakkal (gyilkosságokkal, egész vidékek kiéheztetésével, kénszermunkatáborokba hurcolásával stb.) közös gazdaságokba, kolhozokba kényszerítették a parasztokat. 1928. XI: kezdett előkészítés után 1929. VII: elrendelték, hogy kulák nem lehet a kolhoz tagja. 1930. II: a járási és területi végrehajtó biz-okat fölhatalmazták a kulákok elleni harc valamennyi szükséges rendszabályának (vagyonelkobzás, kitelepítés) alkalmazására (pl. a kubáni Urupinszkaja falu teljes lakosságát kizsuppolták, helyükre leszerelt katonákat telepítettek). 1932 nyarán a Kubánban a kicsépelt gabonát a cséplőgéptől vitték el beszolgáltatásként, amiből semmit nem adtak vissza. Szolzsenyicin szerint 1932-ig a ~nak a SZU-ban 15 millió paraszt áldozata volt, azon a 6 millión kívül, akiket az adózási (beszolgáltatási) rendszerben halálra éheztettek. A ~kor kuláktalanítottak, aminek áldozatai lettek a falusi molnárok és kovácsok, faházas falvakban a téglaházban lakók is, stb. A ~ volt a szovjet második polgárháborúja. 88

Szolzsenyicin 1993:402. (VI:2. A parasztirtó pestis)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.