🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kollégium
következő 🡲

kollégium (lat. collegium, a colligo, 'összeköt' szóból): 1. az ókori Rómában azonos célú emberek társasága, szaktársak testülete (→collegium, →céh). - 2. az Egyházban. Az első ~ az →apostolok testülete (apostol~). A ~ jelleg folyamatosan megmutatkozott a →bíborosi kollégiumban, ill. az azonos munkakörben tevékenykedő klerikusok testületeiben: →Apostoli Paloták Prokurátorainak Kollégiuma, →Konzisztórium Ügyvédeinek Kollégiuma, →Trónállók Kollégiuma. - A II. Vat. Zsin-on tudatosult a →püspöki kollégium fontossága az Egyh. életében. - 3. diákintézmény az →egyetemek mellett a középkortól kezdve, mely gondoskodott a növendékek szállásáról, ellátásáról, segítette őket tanulmányaikban. →főiskolai kollégium - 4. jezsuita nevelőintézet és iskola. Szt Ignác elgondolása szerint a felvételre készülő ifjak otthona és isk-ja, akik a fogadalomtétel után →professzusházba költöznek. Az okt. érdekében a ~nak birtoka és biztos jövedelme volt. Szt Ignác egy 5 o-os ~ és gimn. alapításához 14 rtag eltartását fedező alapot követelt meg. P. Laínez e számot 20-ra, Acquaviva 50-re emelte, 1594: az ált. gyűlés 30-ban határozta meg. Ezért szaporodott meg a →rezidenciák száma (ti. az alapítványok kisebb méretűek voltak). Az eredeti tervtől eltérően a ~ok hamarosan világi pályára készülő ifjakat is befogadtak, s ált. nevelőint-té váltak. Az alapító halálakor (1556) 33, a rend föloszlatásakor (1773) az au-i prov-ban 35, ebből Mo-on 21 ~ működött: Besztercebánya, Buda, Eger, Fiume, Gorizia, Győr, Kassa, Kolozsvár, Kőszeg, Lőcse, Nagyszombat, Pécs, Pozsega, Pozsony, Sopron, Szakolca, Trencsén, Trieszt, Ungvár, Varasd, Zágráb. **

JTÉ 1941:307. - Lukács 1978:7.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.