konjunktúra (a lat. conjungo, 'összekapcsol' szóból): összefüggés a különböző gazdasági jelenségek között, a →közgazdaság dinamikája. - A gazd. állapota nem állandó, ahogy azt a klassz. elmélet feltételezte, hanem folyamatos, állandóan mozgásban lévő tényezők együttese: a megtermelt javak áradnak a fogyasztók felé, az azok értékesítése révén keletkezett →jövedelmeket felosztják a termelési tényezők, a szolgáltatások és a társad. rétegek között. Mindez állandó körforgás, ahogy azt már a fiziokraták is látták, uakkor a lakosság létszáma és összetétele nem marad mindig ugyanaz, a termelési folyamat szervezése és a technikai módszerek állandó változásnak vannak kitéve. Az →igények is változnak. Új termékek és szolgáltatások keletkeznek a régiek helyébe. A mezőgazd. és ezzel az élelmiszeripar termelése évről évre ingadozik stb. A közg. tehát dinamikus. Az állandóan ismétlődő körforgásban időszakos változásokat, idény- és ~-mozgást és hosszú hullámmozgást fedezhetünk fel. Az idénymozgások egy éven belül folynak le. A ~-mozgás 5-10 év, míg a hosszú hullámzás több évtizedre terjed ki. - A klasszikusok szerint a →piaci ármechanizmus („láthatatlan kéz”) önmagától biztosítja a gazd. egyensúlyt. A 19. sz: az ismétlődő válságokban csak átmeneti zavarokat láttak. A válságok időnkénti megismétlődése megoldhatatlan problémának látszott. A szocialista mozgalmak a gépek alkalmazásával, mások a termelés növekedésével magyarázták, mivel egyidejűleg nem gondoskodtak a kereslet megfelelő növeléséről, aminek aztán túltermelés volt az eredménye. →Ricardo szerint a megtermelt javakat végeredményben nem pénzért, hanem javakért cserélik ki. A pénz csak közvetítő a cserében. Így aztán minden termék maga teremti meg az elhelyezési lehetőségét. Minden termelő egyben fogyasztó is. Minden kínálat ugyanolyan értékű javak iránti keresletet támaszt. A bőségesebb ellátás lehetősége a meglévő igények jobb kielégítésére ösztönöz és újabb igényeket ébreszt. - A gazd. ~ kutatása a 19. sz. végén indult el. J. C. →Juglar (1819-1905) az elméleti okoskodás helyébe a tények gondos és mélyreható vizsgálatát állította (Les crises commerciales et leur retour périodique en France, en Angleterre et aux Etats-Unis. Paris, 1861). Megállapította, hogy a csereforgalom kibővülése és leszűkülése 10 évente bizonyos szabályossággal megismétlődik. Ennek a jelenségnek szerinte nincs semmi természetes oka az emberi cselekvésen kívül, de mégis előre látható, amit az „előreláthatósági” görbékkel ábrázolt. - A fiziokrata →Quesnay, Pompadour háziorvosa a vérkeringés analógiájára a gazd. körforgás fogalmával gazdagította a →közgazdaságtant, míg Juglar, ugyancsak orvos, az orvosi diagnózis módszerét honosította meg a gazd. ~ kutatásában. A kutatás először csak a tőkeképződés és a pénzpiac folyamatainak vizsgálatára korlátozódott. Később figyelmet szenteltek az ipari termelés, a foglalkoztatás, a fogyasztás, az áralakulás, a legfontosabb termékek behozatala és kivitele mutatóinak is. Az I. vh. után ált-sá vált a közg. dinamikus szemlélete, amely elősegítette a gazd. ~ kutatását is.

A hullámmozgást átszelő vízszintes vonal a gazd. egyensúlyt ábrázolja. A ~-ciklus a mélyponttól kiinduló fázist jelenti a tetőponton át a következő alsó fordulóig. A fordulók és az egyensúlyi állapot közti távolságot amplitúdónak nevezik, amely ideális ciklus esetén le és föl ugyanakkora és a hullámzás intenzitását is jelzi. A ~-ciklus időtartama ált. 5-10 év, az USÁ-ban, ahol a közg. dinamikája erősebb, 2-4 év. Az orosz közgazda, N. Kondratyev (1892-1930) 40-60 évre kiterjedő ~-ciklusok létét is igyekezett bebizonyítani. - A pangásból való átmenet a fellendülésbe legtöbbször lassú és alig észrevehető. Az egyensúlyi állapot után egyre inkább gyorsul a gazd. élet. A →vállalkozók a jó kilátások hatására növelik vállalatuk termelési kapacitását, emelik a munkavállalók számát, a nyersanyagok mennyiségét és a forgótőkét. A szállítás és a keresk. is meggyorsul, a jövedelmek és ezzel együtt a →takarékosság, valamint a befektetés egyre inkább növekednek. A forgalomban lévő pénzmennyiség és a részvények árfolyama szintén emelkedik mindaddig, amíg a közg. el nem éri a felső fordulópontot, amit ált. krízisnek neveznek. Ez legtöbbször először is a pénzügyekben mutatkozik meg: a tőzsdeügyletek összeomlása, a →hitelintézetekbe vetett bizalom megingása stb. A lassuló fázis a gyorsulás lefelé mutató tükörképe, mely a gazd. tevékenység pangásához vezet. - A föllendülés fázisában a tőkejavak termelése nagyobb növekedést mutat, mint a fogyasztási javaké, míg a lassulásban nagyobb mértékben csökken, mint a fogyasztási javak termelése. - A pénzforgalom sebessége a fellendülés időszakában egyre fokozódik, míg a lassulásban csökken. Főleg →Hayek hívta föl a figyelmet arra, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség jelentősebb változása a gazd. egyensúlyt megzavarhatja, mivel a közg. nem tud megfelelő mértékben és gyorsasággal alkalmazkodni a változásokhoz. A pénzmennyiség nagy emelkedése révén a normális megtakarításoknál nagyobb mértékben nőnek a beruházások, az aránytalan növekedés következtében az árak különböző csoportjai között is eltolódik a viszony, ami megbontja az egymásra épülő termelési folyamatok egyensúlyát. Szerinte a gazd. egyensúly a tőkeképződés és a fogyasztás megfelelő arányán nyugszik. A krízis nem szükségszerű láncszeme a ~-ciklusnak. Lehetséges az is, hogy a fellendülés nagyobb megrázkódtatások nélkül pangásba megy át, amely aztán hosszú ideig tart, amíg az egész közg. újra ki nem emelkedik a nyomott helyzetből, és újra megindul a fellendülés. - A ~-ciklus magyarázására Hayek elméletén kívül a hullámelmélet szerint a gazd. egyensúlyt időről időre bizonyos események megzavarják, amíg aztán az alkalmazkodási folyamat el nem ér egy újabb egyensúlyi állapotot. A ~-ciklus eszerint a két egyensúlyi állapot közti alkalmazkodás folyamata. Ez az elmélet nem a gazd. életből vett egyensúlybontó tényezőkre épül, hanem pl. a légköri viszonyokra, újabb találmányokra, háborúkra, lélektani okokra (optimizmus-pesszimizmus) stb. →Sombart az aranytermeléssel hozta kapcsolatba a közg. időszakos pangását és fellendülését. →Jevons a napfoltokkal igyekezett megmagyarázni a gazd. ~ változásait. A másik elmélet szerint a ~ körmozgás, amely a pangás és fellendülés okát önmagában hordja. - A kínálat és a kereslet is változásoknak van kitéve. Így pl. a mezőgazd. évszakokhoz kötődik. Ez a kötöttség közvetlen következményekkel jár a mezőgazd. termények szállítására, feldolgozására és értékesítésére nézve. Az időszaki változások erősen éreztetik hatásukat az építőiparban, a ruházati iparban és a keresk-ben (kiárusítás az egyes évszakokban). A keresk. a hét egyes napjain is a kereslet változásainak van kitéve. - A monetáris elmélet, amely a pénzügyletek oldaláról kiinduló mozgásban látja a ~-ciklus lényegét, lehetőnek tartja a pénz-, bank- és hitelügy megfelelő szabályozásával a ~-ciklus szabályozását is. Az anticiklikus költségvetési politikán kívül sokan főleg a →diszkont szabályozásától remélnek eredményeket. **

Muzslay 1993:97.