konkordancia (lat., a cor, 'szív' és a concors, 'összhang' szóból): a szentírástudomány segédeszköze, a Szentírásban előforduló szavak ábécé-rendbe állított gyűjteménye a lelőhellyel együtt. Az egzegétáknak a Szentírás nyelvének és mondanivalójának tanulmányozásában, szónokoknak témájuk szentírási szövegeinek megkeresésében segít. - Az első ~t a Vg szövegéből Hugo a St Caro OP (†1263) készítette. 1523: az első héber, 1546: az első gör. ~ készült el. - 2001: leginkább használatos ~k: 1. A héber ÓSz-hez: Veteris Testamenti concordantiae hebraicae atque chaldaicae. 1-2. köt. Kiad. Margolin, F.-Gottstein, M. Jeruzsálem-Tel Aviv, 1956. - A New Concordance of the Old Testament. Kiad. Ewen-Shoshan. Jeruzsálem, 1993. - 2. A gör. ÓSz-hez: A Concordance to the LXX 1-3. köt. Kiad. Hatch, E-Redpath, H. A. Oxford, 1897; Grác, 1954. - 3. A gör. ÚSz-hez: Handkonkordanz zum Griechischen NT. Kiad. Schmoller, A. Stuttgart, 1989. - 4. A Vg-hoz: Concordantiarum S. Scripturae Manuale. Kiad. De Rase SJ-De Lachaud SJ-Flandrin SJ. Barcelona, 1958; Concordantiae S. Iacobi. Kiad. Hugo a S. Cher.; Novae Concordanitae Bibliorum Sacrorum iuxta vulgatam versionem. 1-4. köt. Kiad. Fischer, B. Stuttgart, 1977. - 5. M-ul: Opalény Mihály-Balázs Károly: Újszövetségi szövegmutató szótár. Bp., 1987. **

BL:1027.