korhiány: →házassági akadály. - a) Jellege. Részben természetjogi v. tisztán egyhjogi jellegét az egyes szerzők főként annak alapján ítélik meg, hogy mi a véleményük a házassági akadály fogalmáról. A számunkra meggyőzőbb nézet szerint az életkor (aetas) hiánya tisztán egyhjogi akadály. A →természetjog ugyanis sem egy meghatározott kort, sem a nemi érettséget nem kívánja meg az érvényes házasságkötéshez. A kk-ban a ~t az →impotenciával összefüggésben szemlélték. A beleegyezési elmélet térhódítása után világossá vált, hogy az a puszta tény, hogy valaki még testileg nem képes a házaséletre, elvileg nem zárja ki az érvényes →házassági beleegyezés megadását. Az ilyen személyek esetében ugyanis nem örökös impotenciáról van szó, hanem olyan állapotról, amely idővel magától megszűnik, s így az illető a házaséletre alkalmassá válik. Természetesen az éretlen személyiség még nem képes az egész életre szóló házastársi elkötelezettség vállalására. Az egészen fiatal gyermekek házassága tehát a dolog természeténél fogva érvénytelen, de nem a ~ tisztán egyhjogi akadálya, hanem a beleegyezési képtelenség miatt. - b) Terjedelme. A férfi betöltött 16., a nő betöltött 14. életéve előtt nem köthet érvényes házasságot (1083.k. 1.§). Az Egyh. azért elégszik meg ilyen alacsony házasságkötési korhatár kitűzésével, mert nem óhajtja erőteljesebben korlátozni a személy természetadta jogát a házasságkötéshez. A ppi konferenciáknak joguk van magasabb életkort meghatározni a megengedett házasságkötéshez (1083.k. 2.§). A jognak ez az engedménye - eltérően a házassági akadályok részleges jogalkotó részéről való létesítésének tilalmát kimondó ált. elvtől - lehetővé teszi, hogy a ppi konf. törvény módjára tiltsa meg a házasságkötést olyanoknak, akik még egy bizonyos kort nem értek el, de az érvénytelenítő házassági akadályban megjelölt kornál már idősebbek. Természetesen az ilyen pp-kari tilalom ellenére kötött házasság - ha ezt más ok ki nem zárja - érvényes lenne, noha nem megengedett. Hazánkban ilyen magasabb korhatárt a megengedett házasságkötéshez a ppi konf. nem írt elő. - c) Felmentése. Mivel a ~ - mint említettük - tisztán egyhjogi akadály s nincs fenntartva az Ap. Sztszéknek, alóla a helyi ordinárius felmentést adhat elvileg még akkor is, ha az előírt korhoz egy évnél több hiányzik, v. az érintett személy biológiailag még nem eléggé érett. Természetesen ilyen felmentés megadásának nincs értelme akkor, ha a felek valamelyike még a serdülés korát sem érte el, és nem nyer külön bizonyítást, hogy mégis megvan a házasságkötéshez szükséges tudása. Az érvényes házasság megkötéséhez szükséges tudás hiánya mellett ui. jogvélelem szól akkor, ha a felek a serdülőkort (fiúk legalább a betöltött 14., lányok a 12. életévüket) még nem érték el (1096.k. 2.§). Ugyancsak szem előtt kell tartani, hogy a ~ alóli felmentéssel még nem válik képessé a házasságkötésre az a személy, aki (pl. a pszichés érettség hiánya miatt - vö. 1095.k. 2) képtelen a házassági beleegyezésre. - A kk. Mo-on a gyermekházasságok és a velük kapcsolatos perek igen gyakoriak voltak. Az volt a felfogás, hogy a ~ miatt érvénytelenül kötött házasság magától érvényessé válik, ha a felek a szükséges kor elérése után szexuális együttéléssel v. más módon „megerősítik” azt. Ez is - hasonlóan az eljegyzés utáni együttéléssel létrejövő házassághoz - a vélelmezett házasság egyik fajtája volt. E.P.

Erdő 1991:420. - Egyházak a változó világban. Esztergom, 1991:191. (Erdő Péter: A házasság érdekében folyó perek a középkori Mo-on)