🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > korrupció
következő 🡲

korrupció, korrumpálás (a lat. corrumpo, 'rombol, meghamisít' szóból): →romlás. - 1. a fizikai világban az ép, egész valóság lebomlása, szétesése (→anyag, emberi →test). - 2. a lélek világában az objektív →értékrend torzulása, mely az →erkölcsi rend fölbomlásához vezet. - 3. a →botrány különleges esete: bűnrészesség. Tényezői: a) a megvesztegető személy (korrumpáló); b) egy tárgy (olykor személy), aminek megszerzésére (v. eladására) rendetlen ragaszkodással, azaz az igazságosság és a jog szempontjainak megkerülésével, törekszenek; c) a megvesztegetett személy (korrumpált). - A ~ bűn az →igazságosság ellen, mely a korrumpálót és a korrumpált személyt egyaránt terheli. Rosszaságának mértéke a ~ tárgyának értékétől és a →közjónak okozott →kár nagyságától függ. A →fogyasztói társadalom és a →pénzre alapozott hamis értékrend következménye a ~ mind nagyobb jelenléte a közéletben. II. János Pál p. szóhasználatában a ~ „a bűn struktúrái” kialakulásának egyik oka. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.