kulcs (lat. clavis): bútor, láda, ajtó, kapu →zárját nyitó és záró eszköz. A vasból készült ~ mestere a →lakatos. - A Szentírásban a szó szoros értelmében vett ~ az ÓSz-ben ritkán, az ÚSz-ben soha nem fordul elő. Az ÓSz idejében a nomád korszakban a sátraknak nem volt zárható ajtaja. Később, amikor már házakat építettek, a bejáratot rudakkal reteszelték el. A Bír 3,25 kifejezetten említi Eglon moábita kir. felső szobájának ~át. Iz 22,22: Dávid palotájának vállon hordott, rúdszerű ~a (fából volt, a végén vas szögekkel ellátva; a vas szögek a reteszen lévő lyukakba illeszkedtek, és így felemelték benne a zár szögeit, erre a reteszt vissza lehetett tolni) már a hatalom jelképe is. Az 1Krón 9,27: vsz. nem kellett ~ a belülről elreteszelt tp-kapu kinyitásához. - Az ÚSz-ben a ~nak mindig képes értelme van. 1. Az ég ~ai. Az ókorban és a zsidóságban úgy gondolták, hogy az →égnek ajtói vannak, melyek mögött tárházakban van az →eső, a →mennydörgés, a →villám és mindaz, amit az égből kap az ember. Babilonban Samas, a görögöknél Diké, a rómaiaknál Janus az ég ~ának birtokosa. A zsidók felfogásában e tárházak ~a Istennél van, aki átadhatja szolgáinak. Főként az esőnél vélték ezt tapasztalni. Jézus is használja a képet, vö. Lk 4,25: „Illés idejében 3 évre és 6 hónapra bezárult (mert Isten bezárta!) az ég, és nagy éhínség támadt...” A Jel 11,6: a két választott tanúnak „hatalma van, hogy bezárják az eget”. - 2. Az →alvilágot is úgy képzelték el, hogy zárt kapui vannak, s akinél a ~, annak hatalma van a benne lévők fölött is. Babilonban Nedu, a görögöknél Pluto, Aiakosz, Perszephoné és Szeléné-Hekaté, a misztérium-kultuszokban Anubisz, Izisz és Ozirisz az alvilági ~ok birtokosa. A zsidóságnál az alvilág ~a Isten kezében van. A Jel 9,1 és 20,1-3: az alvilág kútszerű bejáratának ~át egy angyal kapja meg, és kinyitja azt. A Jel 1,18: („Én vagyok az első és az utolsó, az élő. Nálam van a halálnak és az alvilágnak a ~a”) azokról a ~okról van szó, melyek a halál és az alvilág hatalmát jelentik a lelkek fölött, s melyeket →Jézus pokolraszállásakor, legyőzvén őket, elvett tőlük, így kivezetheti a halottakat, és elvezetheti őket a feltámadásra. - 3. A tudás ~a. Jézus jajt kiált a törvénytudókra, mert „lefoglaltátok a tudás ~át, de magatok nem mentetek be, akik pedig bemennének, azokat akadályozzátok!” (Lk 11,52). A tudás ~a itt a mennyek országába vezető út, a Törvény ismerete után a Messiás fölismerése. - 4. A ~ egyházi jelentése: →két kulcs, →kulcsok hatalma. - 5. A ~ eszkatologikus jelentése. A Jel 3,7 („A Szent, az Igaz, akinél Dávid ~a van, aki ha valamit kinyit, senki be nem zárja, s ha valamit bezár, senki ki nem nyitja”) a fent idézett Iz 22,22-re utal, de már nem Dávid palotájára, hanem a Dávidnak adott messiási ígéretek beteljesedésére. Az ajtók, melyeket Jézus megnyit, a mennyek országának ajtai. - 6. Ikgr. Szt Péternek az oldás és kötés hatalma révén legfőbb attrib-a és a pápai címer része. A földön heverő ~ok és széttört lakatok Krisztus győzelmét jelzik a halál fölött. - Szt Benno, Szt Márta, Szt Notburga, Szt Petronella, Pennaforti Szt Rajmund, Szt Szervác (kezében ~ot tart, amit Szt Pétertől kapott), Szt Zita attrib-a. **

TWNT III:743. - Kirschbaum IV:81. - BL:1066. - KML 1986:198.