kurgán, korhány ('halomsír'): a sír fölé halmot emelő temetkezéstípus. - A sír lehet a földfelszín alá mélyítve, a felszínre helyezve. A halom lehet földből v. kőből, kő folyosó vezethet hozzá, kő kerítés kerítheti. Nagysága a halott rangjától függött, van 20 m magas, 300 m kerületű is. A gerendavázas v. kőből rakott építményekbe helyezték el az urnákat és a többi, halottnak szánt (élelemmel töltött) edényt. Az őskortól az illírek, kimmérek, szkíták, szarmaták, hunok, besenyők, kunok (kunhalom) temették így halottaikat, az őskorban egész nemzetségek, később családok nyughelye. A hazai ~ok helynévadók: pl. Korhány, Kunhalom, Százhalom. Eurázsiában Szibériától a dél-orosz síkságon keresztül egészen a m. Nagyalföldig megtalálhatók. 88

László Gyula: Bev. a régészetbe. Bp., 1960.