🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kálizok
következő 🡲

kálizok: a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott iráni nyelvű népcsoport, akik a →kabarokkal együtt jöttek a Kárpát-medencébe. Eredeti lakóhelyük az Aral-tó, ill. a Volga alsó folyása közötti terület volt. - Nevük a tört. forrásokban Kr. u. a 6. sz: jelent meg Xvalis alakban. Az egyéb forrásokban szereplő megjelöléseik eredeti lakóhelyük, Khorezm nevére vezethetők vissza: khawárizmi (ar.), khovalis (bizánci gör.), xwarzäm (kínai), qorumši~xorumsi (mongol), xvalis (or.), qurumši (perzsa), corrensa, corensa (Plano Carpini), cureniza, curoniza (Benedictus Polonus), kotziler, koltzil, cozlones, kolzen (német kútfők). - Először magyar források utalnak a ~ra: kisebb csop-jaiknak bevándorlása a Kárpát-medencébe az 1200-as évek végéig folytatódott, s eredeti nyelvüket vsz. meg is őrizték (vám szavunk vsz. káliz jövevényszó). A m. állam szervezetébe mint gyepűvédők, a kir. jövedelmek kezelői és pénzveréssel foglalkozók tagozódtak be. - A korai ném. forrásokban mint m. segédcsapatok szerepelnek. Ioannosz Kinnamosz bizánci tört-író I. Mánuel cs. (ur. 1143-80) idejéről szóló tudósítása szerint Szerémségben élő ~ból a m. kir. segédcsapatokat küldött a szerbek megsegítésére. A Szerémség bizánci ellenőrzés alá kerülése után ezeket a mintegy másfél tucat településen élő ~at a cs. bizánci ter-re költöztette át. Abu Hámid Al-Garnáti andalúziai arab földr. utazó 1150-53: járt Mo-on. Tudósítása szerint a khavárezmiek utódai ezerszám állnak a m. kir. szolgálatában, ker-nek vallják magukat, bár valójában muszlimok. Ebből következően a ~ vsz.  →síiták voltak, akiknek idegen, nem-muszlim környezetben megengedett a rejtőzködés, azaz vallásuk eltitkolása. - Az Árpád-házi kir-ok befogadási pol-jának megfelelően a tatárdúlásig (1241-42) bebocsátott idegen ajkú csop-okat az orsz-ban széttelepítették. Így a tört. Mo. területén 20-nál több falunév és családnév (1437) őrzi emléküket: Kalász, Káloz, Kálozd, Koroncó. A székely törzsszervezetben a →Sepsi szék egyik ágát Koromzának hívták. F.I.T.

Abu Hámid Al-Garnáti utazása K- és Közép-Eu-ban (1131-1153). Közzétette O. G. Bolsakov és A. L. Mongajt. Bp., 1985. - Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori m. történet bizánci forrásai. Uo., 1988. - Györffy György: A magyarság keleti elmei. Uo., 1990. - Korai m. tört. lex. 1994.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.