🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kántorképző
következő 🡲

kántorképző: →kántorok képzésére szervezett önálló intézmény. - Mo-on a kántorképzés a tanítóképzőkben kezdődött. Elsőként 1880 u. Kalocsán →Sztára József szegyh. karnagy terve szerint az érs. tanítóképző képzett kántortanítókat, ezt követte a többi egyh. tanítóképző. A szó szoros értelmében vett első ~ az esztergomi főegyhm-ben →Harmat Artúr javaslata alapján meghirdetett 30 napos nyári kántorkurzus volt. 1950: a szerzetesek szétszóratásakor →Werner Alajos, →Gergely Ferenc és →Kopeczky Alajos szerz-eket képeztek kántorrá. Ezt 1951: →Pantol Márton hivatalosan jóvá tudta hagyatni. Ebből nőtt ki az →Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) bpi nyári, 4 hetes, intenzív kántortanfolyama 2, 3 v. 4 évfolyammal. 1958: Győrött és Székesfehérváron, 1963: Baján, Kalocsán és Pécsett indultak ~k a világi képzés lev. tagozatainak analógiájára. 2000: minden egyhm-nek van ~je szept-től jún-ig tartó tanévvel, a MKPK megbízásából az OMCE által felügyelt tananyaggal. T.L.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.