kódex (a lat. caudex/codex, 'fatörzs' szóból): kézzel írott →könyv. - 1. A görögök és rómaiak által használt írótábla. Fatáblák belső oldalát enyhén homorúra csiszolták, viasszal vonták be, a viaszt korommal feketére színezték, hogy jól látszódjon rajta az írás. A betűket a stylussal karcolták a viaszba. Könnyen lehetett törölni, javítani. A fatáblákat teleírt oldalaikkal szembefordítva összekötötték, s ha levélről volt szó, lepecsételték. - 2. A fatáblákat a rómaiak már Kr. e. 50 előtt →papiruszlapokkal helyettesítették, ezeket nevezték membranae-nak (vö. 2Tim 4,13). Ilyen lapokon leveleztek, ezekre írták fel kiadásaikat, tennivalóikat, egyéb feljegyzéseiket. A ~ őse így a jegyzetfüzet (hüpomneuma, commentarium), később már irod. műveket is írtak ilyen lapokra a sokkal nehezebben kezelhető tekercsek helyett. A papiruszlapokat összehajtották, számozták. Így alakult ki a lapozható könyv, mely egyszerűbb és gazdaságosabb volt, mint az ókorban általános →könyvtekercs (→íróeszköz). - A keresztények kezdettől fogva ezt a kv-formát kedvelték és népszerűsítették. A legkorábbi ker. emlékek papiruszra írva, ~ formában maradtak meg. - A kerség felszabadulása után Nagy Konstantin cs. (ur. 306-337) 50, pergamenre írt Biblia-~et rendelt meg Alexandriában az üldözések alatt elégetett kz-ok pótlására (→bibliai kéziratok). - A ~ legkisebb szerkezeti egysége a kettőbe hajtott levél, a bifólium. Több egymásra fektetett és összefűzött bifólium alkotott egy ívfüzetet (3 dupla levél egy terniót, 4 dupla levél egy quaterniót). Az egymáshoz erősített ívfüzeteket kötéssel látták el, mely védte és díszítette a ~testet. A kötés maga leggyakrabban bőrrel bevont fatábla volt, olykor műkincs számba menő díszítéssel (→bibliai kéziratok). - A ~ek méretét a rendeltetés határozta meg: a prédikációs, imádságos, utazáshoz használt zsolozsmáskv-ek kicsinyek, a lit. énekeskv-ek, melyeket sokan álltak körbe, nagyméretűek. -

3. Magyarországi ~ek. →Mezey László 1978: kísérletet tett arra, hogy megbecsülje a Mohács előtti Mo-on használt ~ek számát, s úgy találta, hogy kb. 55 ezer lehetett. A fennmaradt ~ek az egykori állomány néhány százalékát jelentik csupán, mert egy-egy létező dokumentum mellől több tucat, esetleg több száz másik hiányzik. A fennmaradt ~ek nagyobb része a mai Mo. határain kívül maradt fenn. Erdélyben és a Felvidéken a gyűjt-ek nem semmisültek meg olyan mértékben, mint a hódoltság területén, s a világ sok kvtárában őriznek m. eredetű ~eket. - Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica c. művének első két kötete a kvtárak ábécé-rendjében tartalmaz kb. 3 ezer ~et és nyomtatványt, melyeket 1526 előtt Mo-on használtak. - A 16-17. sz: használaton kívül került pergamen~ek lapjait kv-kötésre használták fel mint olcsó és jó kötőanyagot. E kódextöredékek rendszeres kutatását 1974: Mezey László indította el, az eredmények publikálása a Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae akad. kiadványsorozatban. - Mo-on a legfontosabb ~eknek a 19. sz-tól szokás nevet adni. Az elnevezés alapja lehet a kézirat jelenlegi v. egy korábbi őrzési helye, fölfedezője, első ismertetője, tartalma; olykor egy személyt v. egy ünnepi eseményt kívánnak a névadással megtisztelni: →Apor-, →Bécsi, →Birk-, →Bod-kódex, Catalogus sanctorum, →Cornides-, →Czech-, →Debreceni, Domonkos-, →Döbrentei-, →Érdy-, →Érsekújvári kódex, Esztergomi iskoláskönyv, →Festetics-, →Gömöry-, →Guary-, →Gyöngyösi, →Horvát-, →Jókai-, →Jordánszky-, →Kazinczy-, →Keszthelyi, →Kriza-, →Kulcsár-, →Lányi-, →Lázár Zelma-kódex, →Legenda Aurea, →Lobkowitz-kódex, →Máriabesnyői töredék, →Miskolci töredék, →Müncheni, →Nádor-, →Nagyszombati kódex, →pécsi egyetemi beszédek, →Peer-kódex, →Példák könyve, →Piry-hártya, →pozsonyi káptalan könyvjegyzéke, →Pray-, →Sándor-kódex, →Sermones dominicales, →Simor-kódex, →Soproni szójegyzék, →Szabács viadala, →Székelyudvarhelyi kódex, →szójegyzékek, →Teleki-, →Thewrewk-, →Tihanyi kódex, →veszprémi székeskáptalan könyvjegyzéke, →Virginia-, →Vitkovics-, →Weszprémi-, →Winkler-kódex. - 4. Az egyházi szóhasználatban a ~ a →Codex Iuris Canonici rövidítése. M.E.

Wattenbach 1896. - KL III:87. - Vanyó 1988:38. - BL:1024. - Funke, Fritz: Buchkunde, ein Überblick über die Geschichte des Buch- und Schriftwesens. Leipzig, 1992. - LThK 1993. II:740. (s.v. Buch) - Havas-Tegyei 1996:207. (Sarbak Gábor: Bevezetés a latin kodikológiába) - Madas-Monok 1998:18.