🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > köntös
következő 🡲

köntös (gör. kitón, lat. tunica): ingszerű, kezdetben ujjatlan és rövid, később ujjas és térdig, sőt bokáig érő alsóruha. - Gyapjúból, lenből, pamutból szőtt anyagból készült. Derékon övvel kötötték meg. A →tunikától az különbözteti meg, hogy a ~ lehet elöl nyitott v. gombokkal, csattal összefogott. A Szentírás a m. ford-ban Jézus egy darabban szőtt ruháját ~nek mondja. A katonák sorsolással döntötték el, melyiküké legyen (vö. Zsolt 21,19; Mt 27,35; Mk 15,24; Lk 23,34). **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.