🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kötélverő
következő 🡲

kötélverő, kötélgyártó, köteles (lat. funifex, ném. Seiler): paraszti művelésből alakuló, nálunk a 13. század során terjedő →kézműves mesterség, később céhesedett is. - Gerebenezett kender, esetleg len, ritkán lószőr anyagból fonókerék, tekerő, szálserítő, eresztő, csuszkó használatával többszörös egyező, viszlázó sodrással ágakat készít, ezeket összeeresztve hasonlóan sodorja, végül fölületét simítja. Így készít különböző vastagságú zsinórt, kötelet, valamint verőbordában →takács munkával hevedert. - Mo-on 48 önálló ~ céh működött, de a vegyes céheket is számba véve kb. 180 céhszervezetben találhatók ~k. Az első ~-céhszabályzat 1486: a kolozsvári. Védősztjük Szt Pakhomiosz egyiptomi remete (vulgáris lat. torzítással Posthumius v. Posthumus), mivel korábbi életében a hagyomány szerint takács, ill. ~ mester volt.  B.I.-N.P.

Céhkat. 1-2. köt. 1975-76. - Bálint I:370. - Textilipari Múz. Évkv-e 1980:27. (Győriványi Sándor: A mo-i köteles céhek és céhszokások) - Bogdán 1984.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.