🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > közszékelyek
következő 🡲

közszékelyek (lat. siculi communes): a középkori székely társadalom legnagyobb számú alsó rétege. - A székely nemzetségi és földközösségi szervezet a 14. sz: kezdett bomlani. Az előkelő →primorok mellett kiemelkedtek a →lófők (primipili), kik lovaskatonaként hadakoztak. E két réteg, melynek más birtokai is voltak, a közös földekből is nagyobb részre tarthatott igényt. A 16. sz. közepéig a gyalogosan katonáskodó ~ (pedites, pixidarii) jogilag még egyenlők a primorokkal és lófőkkel, áll. adóval (az ősi ökörsütésen kívül) nem tartoznak, földesuraik nincsenek, földjüket nem veszthették el, a bíráik és esküdtjeik választásába beleszólhattak. Történtek kísérletek jobbággyá süllyesztésükre, de az ilyeneket 1465: is, s a 16. sz. elején is kivédték. 1554-59: a ~et hadiadó fizetésére kötelezték. 1562. V: föllázadtak, Holdvilágnál történt leverésük után János Zsigmond fejed. (ur. 1559-71) szabadságuktól megfosztva fejed. jobbágyokká tette őket, miközben elismerte a primorok és lófők nemesi jogait. A ~ közül ezután csak a darabontok (puskások) katonáskodtak. A 17. sz. erdélyi fejed-ek többször is helyreállították a ~ szabadságát, egy részük katonáskodó - s egyre kisebb harci értékű - szabad paraszt lett, más részük jobbágyparaszt. 1767: 45 %-uk szabad paraszt, 39 %-uk jobbágy és zsellér, 1821: 31 %-uk szabad paraszt és 53 %-uk jobbágy és zsellér. B.A.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.