🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kúria
következő 🡲

kúria (lat. curia): 1. az ókori Rómában azon 30 osztály egyike, melybe a patriciusokat sorolták. A tribusok mindegyike 10 ~ból állt, melyeknek külön gyülekezőhelyeik és istentiszt-eik voltak (a teret v. épületet is ~nak nevezték). Tagjai közül választották a szenátorokat és a lovagokat. - 2. az Egyházban a pápai vagy püspöki kormányzati szervek összessége: →római kúria. - 3. Mo-on a középkorban a nemesi udvart ~nak is nevezték (curia nobilitaria); 1945-ig a legfelsőbb bíróság jelölésére használták: M. Kir. Curia. - 4. a →Foederatio Emericana Kat. M. Egy. és Főisk. Bajtársi Szöv. (1921-46) diákcsoportja, melynek tagjai a fölavatott →leventék és a próbaéves apródok. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.