🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Lajtabánság
következő 🡲

Lajtabánság, 1921. okt. 4.-nov.: a →trianoni békében Ausztriának ítélt Moson, Sopron és Vas vármegyei területeken kikiáltott államkezdeményezés. - Létrehozásával a →wilsoni békepontok egyikét, a →népek önrendelkezési jogát szándékoztak megvalósítani. Au. 1919: képtelen volt bekebelezni a kb. 200 km hosszú és 30-40 km széles ter-et, ezért Eduard Beneš (1884-1948) csehszl. külügymin. Csehszl-t a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsággal összekötő →szláv korridor létesítését szorgalmazta, mellyel nem csupán →kisantant-gyűrűbe fogták volna Mo-ot (ellenőrizve teljes külkeresk-ét, közlekedését stb.), de Csehszl-nak kijáratot biztosítottak volna az Adriára (ami olasz érdekeket is sértett). - 1921. VIII. 20: a szerbek megszállta Baranya átvétele után VIII. 27: és VIII. 29: kellett volna átadni az osztr-oknak ítélt ter-et (A zóna, B zóna). Szabadcsapatok a soproni és magyaróvári főisk. hallgatóival s a helyi lakossággal közösen megakadályozták a két zónára osztott, 5055 km²-nyi ter. átadását: a zeneszóval bevonuló, határmenti kereszteket ledöntögető osztrákokat néhány óra alatt a határon túlra űzték, Ágfalván elfogták Robert Davyt, a kinevezett osztr. tart-főnököt. A járőrharcoknak 21 fölkelő és 16 osztr. csendőr esett áldozatul. Az 5 fölkelőhadsereg parancsnokai (Taby Árpád, Budaházy Miklós, Molnár Endre, Héjjas Iván, Maderspach Viktor [a hozzá tartozó Friedrich István fölkelői]) a bpi kormányzat akarata ellenére megtartották a Mo-tól elszakításra ítélt ter-et, 1921. X. 4: a székhellyé tett Felsőőrött kikiáltották a ~ot, bánjává a szabadcsapatok parancsnokát, Prónay Pál alezr-t választották. Mivel nem antant-csatlós államalakulat volt, az eu. áll-ok nem ismerték el (de postabélyegét elfogadták). - E ter. lakossága 1910: 26.225 (9%), 1920: 24.930 (8,4%) m.; 1910: 217.072 (74,4%), 1920: 221.185 (75,1%) ném.; 1910: 43.633 (15%), 1920: 44.753 (15,2%) horvát; 1910: 667 (0,2%), 1920: 392 (0,1%) tót; 1910: 4203 (1,4%), 1920: 3652 (1,2%) egyéb nemzetiségű. Hozzá tartozott Kismarton (1910: 834, 1920: 1020 m. lakossal) és Ruszt városa (1910: 218, 1920: 90 m. lakossal) és 326 közs. - A ~ kikiáltása kényszerítette ki a trianoni állapotot módosító 1921. X-i →velencei egyezményt. Ennek eredményeként XI. közepén kiürítették ~ot, s XII. 14-16: megrendezték az (egyetlen, m. ter-re vonatkozó) soproni népszavazást. - A fölkelők fölülnyomott m. és saját ~i postabélyeget használtak. - Lapjai: Lajtabánság (1921) és Lajtabánság Hivatalos Lapja (1921). - 1921. I. 25: az osztr. nemzgyűl. Burgenland törvénye meghatározta a bekebelezendő ter. nevét, tartományi szervezetét, a 12 tagú tart-gyűlés tagjainak választási rendjét, kinevezte a tart. elnökét. - Mo-on e ter-ről 1187 menekültet tartottak nyilván (1921: 499, 1922: 576, 1923: 112), többségük köztisztviselő. - Népszavazás nélkül, határkiigazítással visszakerült 1923. I. 10: Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Magyarkeresztes, Nagynarda, Németkeresztes, Pornóapáti, III. 8: Rendekért elcserélték Ormod, III. 10: Rőtfalváért Szentpéterfa községet, átadták Lovászad községet, ezzel kialakították Csonka-Mo. Ny-i határát. - 1929. IX: a fölkelők Lajtabánság-emlékérmet kaptak (Lajtabánság címere, hátoldalán Prónay Pál fővezér). →nyugat-magyarországi fölkelés 88

Missurai-Krug Lajos: Nyugatmagyarországi felkelés. Sopron, 1935. (az áldozatok adataival) - Nagy Iván: Nyugatmagyarország Ausztriában. 2. bőv. kiad. Pécs, 1937. (A Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudegy. Nemzetk. Jogi Int. kiadványai 17.) - A Rongyos Gárda harcai. Írta egy rongyos. Bp., 1940. (újból Bp., 2000)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.