Lamennais (1834-ig La Mennais), Hugo-Félicité-Robert de (St. Malo, Fro., 1782. jún. 19.-Párizs, 1854. febr. 27.): pap, apologéta. - Eredeti neve La Mennais, amit demokratikus meggyőződése kifejezéseként változtatott ~-re. Jómódú breton családból származott. A felvilágosodás filozófusainak hatására 1798: elveszítette hitét, de főként a bátyja, Jean-Marie →La Mennais hatására 1804: visszatalált az Egyh-hoz. Bátyjával együtt írt, a gallikán egyh. gyengeségeit feltáró Réflexions c. kv-ét 1808: a megjelenése után azonnal elkobozták. 1810: írta Napóleon valláspol-ját bíráló Tradition c. kv-ét, melyben megkezdte a pápaság védelmét. 1815: Napóleon visszatérésekor Angliába menekült, s elhatározta, hogy pap lesz. 1816: fölszentelték. Chateaubriand-t követve megírta a kerség nagy apológiáját. 1. köt-e, az Essai Eu-szerte feltűnést keltett, mert a vallást mind az egyén, mind a társad. számára fontosnak bizonyította, és sürgette az Egyh. és a p. tévedhetetlen tekintélyének elismerését. 2. köt-e az emberi megismerés bizonyosságát tárgyalta, szükségesnek tartva a p-ságban megnyilvánuló isteni segítséget az igazság megismerésében. 3-4. köt-ében az igaz vallás kritériumaként mutatta be a p-ságot, mint látható tekintélyt. A p-ban látta a népek és az Egyh. jogainak egyetlen védelmezőjét Napóleon uralmával szemben. Harcolt az oktatásügy áll. monopóliuma és a gallikán érzelmű pp-ök ellen is. Pol-ilag 1826 u. az egyébként kir-párti ~ egyre inkább a liberalizmus felé hajlott. 1829: meghirdette a Bourbon-ház trónfosztásának programját arra az esetre, ha nem mond le a teljes forr. előtti állapot restaurálásáról. Követelte az egyh. és állam szétválasztását, a sajtó- és tanszabadságot. Az 1830. évi forr. megerősítette abban, hogy támogassa a demokratikus eszméket. Ezek szolgálatában alapította a L'Avenirt, mely az első modern kat. napilap volt. Sürgette a kat-okat, hogy lépjenek szöv-re a demokráciával. E lap lelkes támogatókat és kemény ellenfeleket támasztott ~ körül, úgyhogy 1831. XI. 15: betiltották. ~ Rómába ment, s próbálta meggyőzni eszméiről XVI. Gergelyt, de a p. 1832. VIII. 15: kiadott Mirari vos kezdetű enc-jában ~ megnevezése nélkül elítélte eszméit. ~ alávetette magát, de továbbra is támadások érték. 1834: kiadott Paroles c. kv-e, mely az elnyomott tömegek felszabadulásáról szól, éveken belül 28 kiad-t ért meg, de a legtöbb eu. orsz-ban betiltották. A p. VII. 7: Singularis nos kezdetű enc-jában ismét elítélte. ~ ekkor szakított Rómával, s egyre inkább a szoc-forradalmár körök hatása alá került. Barátai minden kísérlete ellenére kiengesztelődés nélkül halt meg. - ~ hatása megmutatkozott a fr. →Lacordaire, →Guéranger, →Montalembert, a sp. →Balmes, az ol. Gioberti, →Rosmini-Serbati, az ang. →Newman, →Wiseman, a ném. →Döllinger, →Görres és →Baader fil-jában és teol-jában. Úttörője volt a szociális katolicizmusnak (→Buss, →Ketteler, →Ozanam) és a kereszténydemokráciának. Föllendítette az ultramontán mozgalmat (→ultramontanizmus). Szerepe volt abban, hogy a p. tévedhetetlenséget elfogadták. - Fm: Réflexions sur l'état de l'Église en France pendant le XVIIIe siècle et sur la situation actuelle. Paris, 1808. - Tradition de l'Église sur l'institution des évêques. 1-3. köt. Uo., 1814. - Essai sur le indifférence en matière de religion. Uo., 1817. - Des Progrès de la Révolution et de la guerre contre l'Église. Uo., 1829. - Paroles d'un croyant. Uo., 1834. - Affaires de Rome. Uo., 1836. N.D.

LThK VI:763. - NCE VIII:347.