leander, babérrózsa (gör. nérion, lat. Nerium oleander): a meténgfélék családjába tartozó cserje. Sir 39,17: „virulni fogtok, mint a rózsa a víz mentén” (vö. 24,18). - A folyópartok, időszakos vízfolyások köves talaját kedvelő növény gör. neve nem véletlenül a nerósz, 'folyó' szóra vezethető vissza. A legenda szerint Nereusz, a folyók és patakok istene teremtette a partokra, hogy a nereidák, 'hableányok' számára rejtekhelyül szolgáljanak. Theophrasztosz vad babérnak, Dioszkoridész rózsababérnak nevezte. A kk-ban szívglykozid tartalmú gyógynövény-készítményét hívták oleandernek. Vadon élő, mérgező indiai változatait a nép lóölőnek hívja. Bokrai a kígyókat is távol tartják. - Az eredetileg Indiából származó ~t már a fáraók korában dísznövényként ültették. A századok folyamán a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt, s csakhamar szinte őshonos növényként olyan tömegesen uralta a vízpartokat, hogy településeket is neveztek el róla (Ardat, Daphne). Virágzás előtti lombja, különösen messziről, hasonló a fűzfáéhoz. Nyár elején nyíló, nagy, édes illatú virágai teljesen beborítják a lombozatot és valódi virágtengert képeznek. Ilyenkor távolról valóban a nyíló vadrózsabokrokhoz hasonlít, amire népi és szimbolikus nevei is utalnak. Eu. hidegebb tájain dézsákban nevelik és télre fagymentes helyre viszik, ahol gyakran lehullik a lombja. - Elterjedtsége és szépsége ellenére jelképi tartalma igen szegényes, ami talán annak köszönhető, hogy mérgező. A közel-keleti népek ezért temetési virágnak használták. A kk. virágnyelvben feltehetően egész nyáron át tartó bőséges virágzása miatt a hallgató, türelmesen várakozó szerelem jelképe lett. A keresztény ikgr-ban Szt József virága, aki éppoly állandó gondossággal kísérte földi élete során az Örök Forrást, ahogy a Jordán folyót az illatos virágú ~bokrok. Ky.Z.

Kereszty 1998:316.

Leander, Sevillai, Szt, OSB (Cartagena, 549 előtt-Sevilla, 599. márc. 13.): püspök. - Szt Izidor bátyja, Szt Fulgentius és Szt Florentina öccse. Nagyon korán belépett a r-be. Segítette Szt Hermenegild megtérését, ezért annak apja, az ariánus Leovigild nyugati gót kir. száműzte ~t. Konstantinápolyban sikertelenül próbált Hermenegild megbízásából támogatást szerezni a katolikus párt számára a kezdődő polgárháborúhoz. Barátságot kötött Gergely pápai követtel (a későbbi Nagy Szt Gergellyel), aki ~ ösztönzésére kommentárt szerk. Jób kv-éhez. 584: ~ Sevilla pp-e és Andalúzia metropolitája. Leovigild halála (586) után megtérítette Rekkared kir-t. 589: ~ elnökölt a nyugati gótok megtérését megpecsételő 3. toledói zsinaton. Nagy Szt Gergely p. 599: pallium küldésével nyilvánította ki tiszteletét ~ iránt, ami e korban rendkívüli esetnek számított. - Köszvény ellen kérik segítségét. Ü: febr. 27. **

BS VII:1158.- SzÉ 1988:119.