Leventeszervezet, 1921-1945: a magyar ifjúság hazafias, katonai szellemű nevelésére létesített szervezet. - A →trianoni béke a minden oldalról nyitott határok mellett a honvédséget az ált. védkötelezettség megtiltásával nehézfegyverzet és repülőgépek nélküli 35 ezer zsoldosra (az ellenséges szomszéd haderők létszámának tizenketted részére) korlátozta. Ezért az 1921:53. tc. s az azt végrehajtó VKM 9000/1924. sz. rendelet bevezette a 12-21 év közötti fiúk kötelező katonai előképzését. - Felügyelője a VKM, az Orsz. Testnevelési Tanács III. Szakoszt-a a vm., városi és járási vezetők útján. Azoknak a fiúknak, akik nem jártak rendszeres testnevelést oktató (közép- v. fő)isk-ba, előírták, hogy heti 2 órában, 1938 u. heti 3-4 órában vegyenek részt a levente-foglalkozásokon. A lakóhelyi nyilvántartások révén ellenőrizték a részvételt, a hiányzást igazolni kellett, az igazolatlan hiányzásért a szülőket pénzbírsággal sújthatták. - A Bpi Lóversenypálya nyereségének átutalásából leventeegyesületeket, -otthonokat, -szakosztályokat létesítettek, ezekben ismeretterjesztő előadásokat, ének- és zenekarokat, kvtárakat, színjátszó csoportokat, sportköröket, vm. és orsz. (atlétikai, evezős, kerékpár-, lovagló-, vitorlázó repülő- stb.) versenyeket szerveztek. Ezek népművelési célokat szolgáltak, kiegészítve az egyh-ak egyesületeiben végzett munkát. 1935 u. kapcsolatot tartottak az ol., ném., bolgár és finn ifj. szervezetekkel. Az 1939:2. tc. egységessé tette a képzést (évi 10 hónapban heti 4 óra). A cserkész-próbarendszer átvételével bevezették a leventepróbát, amit önkéntes alapon az 1942-től szervezett leányokra is kiterjesztettek (1944: a leányleventék orsz. vezetője Kokas Eszter egy. adjunktus, a korhatár ekkor 10-19 év lett). Az irányítást a VKM-től fokozatosan a Honvédelmi Min. vette át. 1944. XI: a nyilas kormányzat a kötelező szolgálatot kiterjesztette a 16 é. fölüli leventékre is (XI. 4: a hadseregbe hívhatók életkorát 17 évre szállította), kb. 40 ezer leventét mozgósított. Védelmi munkákra használták őket, de pl. Bp. védelmében erődítésekben (Káposztásmegyertől a Dunáig és a Rákos-patakig), zuglói gyárak őrzésvédelmében, néhányan az I. sz. egyetemi rohamzászlóalj budai harcaiban is részt vettek. A harcolva visszavonuló honvédséggel együtt 1945. IV: No-ba kényszerítették/menekítették őket (számukat a Népszava 1945. V. 12-i száma 240-300 ezerre becsülte). A vidéki leventék zöme a prágai ném. elosztótáborból került No-ba, nagyobbik részük Au-ba, ahol kisebb csoportokat a ném. védelmi harcokba is bevetettek. - Az 1945. V-i fegyverletétel után fogolytáboraik: Tann, Pfarrkirchen, Linz, Passau, Wessenstein, Murau, Pocking, Ering, Gscheid, Freising, Wels, Eggenfelden, Aschach, Graz, Klagenfurt, München (13-14 ezer fővel), St. Peter am Winberg (a schleswig-holsteini táborokban kb. 30 ezer fő). Az amerikai és brit zónában a megszállók csak a táborok önkormányzataival érintkeztek, a leventéket romeltakarításra és helyreállításra használták. A fr. megszállási zónában éheztetéssel az idegenlégióba való belépésre késztették őket, több százan a fr. gyarmati háborúkban (közel százan 1954. I-V: a vietnami Dien Bien Phunál) pusztultak el (kerültek hadifogságba). Kb. 15-18 ezren Olaszo-ba szöktek. 1945 őszétől a no-i hadifogságból hazatérő leventék egy csoportját Pozsony közelében mészárolták le csehszl. fegyveresek, egy részüket már Mo-ról hurcolták el szovjet csapatok a Gulág táboraiba. - Az →Ideiglenes Nemzeti Kormány a fasisztának nyilvánított ~et 1945. III. 17: az 529/1945. ME. sz. rendelettel (3.§ 1.) föloszlatta. 1941. VIII-1944. IX: orsz. parancsnokát, Béldy Alajos altábornagyot (1889-1946) „háborús bűnösnek” nyilvánították, kötél általi halálra ítélték, amit 1945. IX. 11: életfogytiglani fegyházra változtattak (1994: rehabilitálták). A leventeoktató tanítók és polg. isk. tanárok egy részét kényszermukára ítélték, zömét B-listázták (elbocsátották állásából). Vagyonukat a komm. irányítású M. Dem. Ifj. Szöv. kapta meg. - A ~ indulójának zenéjét 1925: Brenner Tivadar szerezte. - Kiadványai: Leventék évkv-e 1926-1930; 1936. Bp., 1926-30; 1936. - Levente naptár 1943, 1944. Uo., 1943-44. - Levente zsebkv. 1942/43. Szerk. Szakály Dezső. Alsóság, 1942. - Lapjai: Levente (1921-44), Szebb Jövőt (1941-44), Levente Hírközpont (1942-44), Levente Hírvivő (1942), a bujdosásban: Szép Leventék (1950-54?). 88

Útmutatás a levente-egyletek vezetéséhez. Szerk. és kiad. Bakay Árpád. Kaposvár, 1925. - Ary Lajos: A levente kiképzése. 2. kieg. kiad. Bp., 1926. - Ócsay Gergely, ifj.: Ahogy én láttam. ... A lovasleventék... Cegléd, 1929. - Bp. szfőv. leventemozgalma 1930-1932. Uo., 1932. - Ligeti L. József: Levente-prédikációk. Bp., 1933. - Levente segédoktatók kézikv-e. 1. r. Zártrend. Összeáll. Bacsófalvi Lajos. Szeged, 1937. - Jámbor Mike: A leventeképzés érdekében. Pannonhalma, 1940. - Leventék a déli végeken. Összeáll. följegyezte Keresztes Sándor. Újvidék, 1941. - Az ifjú-levente szolgálata. Bp., 1942. - A teljes kiképzési anyaggal kapcsolatos ált. utasítások. Uo., 1942. - Levente táborozási segédlet. Kolozsvár, 1942. - Csatárelőképzés. Módszeres okt. segédlet leventeparancsnokok részére. Uo., 1943. - Béldy Lajos: Jelentés a katonai előképzés megkezdésének alsó korhatáráról. Bp., 1943. - Dezséry Endre: Bízzatok a m. ifjúságban. Leventék és leventelányok élete. Uo., 1943. - Segédlet a leventeifj. valláserkölcsi oktatásához. 1. r. Uo., 1943. - A leventeifjúság lelki gondozása. Uo., 1943. - A leventekiképzés ábrákban Összeáll Szundy Géza. Ungvár, 1944. - Gergely Ferenc-Kiss György: Horthy leventéi. A leventeintézmény tört. Bp., 1976. - Rózsás János: Keserű ifjúság. München, 1986. - Uő: Éltető reménység. Uo., 1987. - Keményfi Béla: M. leventék a sarkkörön túl. 2. kiad. Bp., 1989. (Tények és tanúk) Arck. - Kovács Mihály: Negyvenezer m. levente kálváriája a II. vh. végén. Napló 1945. II. 16-1946. V. 14. Bp., 1993. - Mo. a II. vh-ban. 1997:263. (s.v. Leventeszervezetek)