Libanon (héb. 'a fehér'): 170 km hosszú, D-DNy és É-ÉK irányú hegyvonulat Szíria nyugati részén (2000: Dzsebel Libnan). - Magassága nem messze a Földközi-tenger partjától eléri a 3000 m-t. Ezért kaphatta nevét az egyes csúcsait állandóan fedő hóról (vö. Jer 18,14). Mások szerint nevét a partvidéki fehér krétaszirtekről kapta. - A ~tól K-re, vele párhuzamosan fut a gör-róm. korban Antilibanus nevű hegység (ennek része a →Hermon). A kettő között 1000 m magasságban van a kb. 100 km hosszú, 8-14 km széles, az ókorban →Cöle-Szíriának, 2000: el-Bekának nev. völgy (Józs 11,17; 12,7: Libanon völgye). Ebben a völgyben ered az Orontesz és a Leontesz folyó, mely a hegyvidék D-i határát jelenti (tőle D-re kezdődik Palesztina). - A ~, mely időnként az →Ígéret földjének határát jelentette, az ókorban főleg cédrusairól volt híres. A Kr. e. 3. évezred derekától virágzott Egyiptommal folytatott fakereskedelme (→Gebál). Fáit Asszíria is fölhasználta. A Bibliában több helyen szerepel a →libanoni cédrus, főleg Salamon és Zerubbábel idejében a Tp. építésével kapcsolatban (→libanoni erdei palota). Nagy Sándor, a Szeleukidák és a rómaiak szintén kihasználták a fában gazdag ~t, az arabok és a törökök pedig végérvényesen tönkretették rablógazdálkodásukkal; cédrusligetek ma már csak szórványosan fordulnak elő. - Egy Kr. e. 8. sz-ból fennmaradt felirat említ egy Baal-Libanont. **

BL:1120. - LThK 1993. VI:876.

Libanon, Al Jumhuriyah al Lubnaniyah: köztársaság a Közel-Keleten. Határai: Földközi-tenger, Szíria, Izr. Ter-e 10.452 km², főv-a Bejrút. Hiv. nyelve az arab. - 1. Tört. Afrika, Ázsia és Eu. találkozási pontjában fekvő ter-ét az ókori birod-ak mind meghódították. Erdői gazdag építőanyagforrást jelentettek, ősi kikötője Büblosz (itt találták ki a →pergament). Az itt élő föníciaiak városállamokat alkottak, s az egyiptomi, asszír, új-babiloni és perzsa hódítókkal szemben is megőrizték kulturális önállóságukat. Kr. e. 312: azonban a szeleukida birod. hódítása alatt erősen hellénizálódtak. Kr. e. 64: a ter. a római birod. része lett. Kr. u. 633: megtámadták az arabok, de csak a part menti városokat tudták elfoglalni. - Térítésének kezdeteit nem ismerjük, de Szt Pál már talált e földön ker. közösségeket. A 4-5. sz: az első →egyetemes zsinatokon ~i pp-ök is részt vettek. Úgy tűnik, hogy a kerség a tengerpart vidékén terjedt, a hegyvidéken nagyon sokáig megmaradt a pogányság. A 6. sz. közepén ~ É-i része jakobita lett (→jakobiták, →szír jakobiták). A 7. sz-tól D-ről hatolt be az →iszlám ~ba, a partvidékre és Cöle-Szíriába. A ker-ek és az iszlám között a hegyvidékre betelepülő →drúzok miatt támadtak összeütközések. A 8-10. sz: É felől ker. →maroniták telepedtek be, a keresztes hadjáratok idején kapcsolatba léptek Rómával. A hegyi erdőkben élő ker-ek egészen a 13. sz. végéig háborítatlanul segítették a kereszteseket. Az üldözések alatt ~ ter-én is sok vt. született. 1181: egyesültek Rómával, de a 14. sz: elűzték a maronitákat ~ból. A →melkiták viszont a városokban megmaradtak. A ker-ek a 14. sz: bizonyos autonómiát nyertek. A 15. sz: a maroniták és a jakobiták szembefordultak egymással, és a jakobiták elhagyták ~t. 1516: az oszmán tör-ök hódították meg, ~ muszlim ország lett. A köv. időszak a drúzok és maroniták harcainak tört-e, de II. Fakhreddin idejében (1572-1635) a ker-ek békében éltek. Szoros kapcsolatot építhettek ki Eu-val. 1649: a maronita pátr. Párizsban támogatásra talált, amit a maroniták 1861-ig élveztek. 1711: a tör-ök némi teret nyitottak az egyh-nak a polg. és pol. életben is. 1724: a melkiták egy része unióra lépett Rómával (→melkita bizánci szertartású katolikusok), de a kat-oknak a városokba kellett húzódniuk, vidéken nem tűrték meg őket. - Örmények a kk-tól éltek a kikötővárosokban. 1743: a kat. örmények ~ hegyeibe menekültek (→Örményország). A drúzok és a maroniták 1841: összecsaptak, ezért a tör-ök maronita és drúz részre osztották ~t. Ennek ellenére 1860: a maronitákat üldözés érte. 1861: az eu. hatalmak beavatkoztak védelmükre, s kormányzóval az élen létre hozták az önálló ~t. - Az I. vh. alatt örmények, szír-ortodoxok és szír-kat-ok, 1932-33: szír-káldeusok menekültek ~ba. - 1920: fr. mandátumterület, 1944: független közt. - Kormányzása az 1939-es népszámláláshoz igazodik. Eszerint a lakosság 60%-a ker., 40%-a muszlim volt. Ennek megfelelően az államelnök maronita ker., a min-elnök szunnita, a parlament elnöke síita muszlim. 1949: ~ befogadta az Izr-ből menekült palesztinokat, ami háborús következményekkel járt. 1970: a Jordániából menekült palesztinok miatt ugyanez ismétlődött meg. - 1958. IV: polgárháború tört ki Camille Chamoun elnök Ny-barát, maronita keresztény többségű kormánya és a nasszerista muszlimok között. Miután Irakban a hadsereg VII. 14: államcsínnyel megdöntötte a monarchiát, Chamoun elnök segítséget kért az USA-tól. VII. 15: amerikai csapatok szálltak partra Bejrútban. IX. 23: Fuád A. Seháb tábornok vette át a hatalmat Chamountól. Az utolsó amerikai csapatokat X. 25: vonták ki ~ból. -

A libanoni polgárháború. A libanoni ker. és muszlim közösség közötti feszültségeket kiélezte az 1971: Jordániából kiűzött palesztinok beáramlása. Miután 1975. IV. 13: falangista fegyveres banditák palesztinokat mészároltak le, polgárháborús helyzet alakult ki. 1976. VI. 1: szíriai csapatokat vontak be a konfliktusba. X. 17: tűzszünetben állapodtak meg, amelyet főként szíriai csapatokból álló békefenntartók (Arab Elrettentő Erő) ellenőriztek, de a harcok hamarosan kiújultak. A sorozatos palesztin betörések miatt Izrael 1978. III. 15-VI. 13: megszállva tartotta ~ D-i részét; 1982. VI. 6: újabb támadást indított, s VIII: elfoglalta Bejrútot. Ezzel elérte, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elhagyta ~t, ahonnan az izraeli csapatokat (az 1983. V. 17-i izraeli-~i egyezmény ellenére) csak 1985: vonták ki. A különböző vallású és irányzatú milíciák között folytatódtak a harcok. 1987. II. 22: Szíria az egymással szemben álló felek szétválasztása címén nagy erőkkel elfoglalta Ny-Bejrútot. A keresztények kísérlete, hogy ellenálljanak a szíriai uralomnak, 1989: ismét elkeseredett harcokhoz vezetett. - 1990. XII: nemzeti egységkormányt hoztak létre, s megalakították a nemzeti hadsereget, amely az ország egy részét ellenőrzése alá vonta, de a szíriai csapatok továbbra sem vonultak ki. -

2. A Szentírásban. ~ lakói fölkeresték Jézust, s tanúi ill. részesei lettek csodás gyógyulásoknak (Mk 3,8; Lk 6,17). Maga az Úr is járt Tirusz és Szidon vidékén (Mt 15,21). Szt Pál Görögo-ból Jeruzsálem felé tartva Tiruszban találkozott ker-ekkel. -

3. Érsségei és ppségei: a) maronita rítusban: 13. sz: Ciprus, 1577: Bejrút, 17. sz: Tripoli, 1838: Tirusz, 1848: Gibail és Batrun, 1900: Szidon, 1959: Sarba, 1977: Baalbek, Jounieh; b) melkita rítusban: 4. sz: Caesarea Philippi, Tripoli, 1683: Szidon, Tirusz, 1881: Bejrút és Gibail, 1964: Baalbek, 1964: Zahleh és Furzol; c) latin rítusban: 1953: Bejrút ap. vik.; d) káld rítusban: 1957: Bejrút; e) örm. rítusban: 1928: Bejrút. - 1963: 1.700.000 lakos, 936.400 ker. (473.000 maronita, 164.000 gör. ort., 98.000 melkita, 16.000 örm., 1600 káld), 763.600 muszlim (308.800 szunnita, 270.000 síita, 95.000 drúz); 1997: 4.146.000 lakos (60%-a muszlim [30% síita, 27 szunnita, 3% drúz], 21% maronita ker., 7% g.kel., 4% g.k., 4% örm. kat.). **

Pallas X:489. - Hitti, P. K.: Lebanon in History. London, 1957. - Nantes, J.: Histoire du Liban. Paris, 1963. - Politics in Lebanon. Comp. L. Binder. New York, 1966. - Glubb, J. B.: Syria, Lebanon, Jordan. London, 1967. - LThK VI:1003. - Fejlődő orsz. lex. 1973:768. - NCE VIII:594. - Földünk 1978:165; 2000:252. - Kiss 1978:379. - LThK 1993. VI:879.