Liberius, Szt (Róma, 4. sz.-Róma, 366. szept. 24.): Szt I. Gyula utódaként 352. V. 27-366. IX. 24: pápa. - Pápasága jelentős részét a II. Constantius cs. (ur. 337-361) elleni harc töltötte ki. A cs. ugyanis az →arianizmust akarta győzelemre vinni a →niceai hitvallással és Szt Atanázzal szemben. ~ mindjárt a megválasztása után levelet kapott a K-i pp-öktől, akik Atanáz végső elítélését követelték tőle. Jól ismerve az ügyet, 353-ra zsin-ot hívott össze Rómába, s nem elítélte, hanem megvédte Atanázt. Azonnal küldöttség révén kérte a cs-t, hogy hívjon össze zsin-ot Aquilejába és erősítse meg a róm. döntést. Constantius Arles-ba hívta a zsin-ot, elítélte Atanázt, és ezt a p. legátusokkal is aláíratta. ~ ekkor levélben fordult a pp-ökhöz, s az igaz hit védelmére szólította föl őket. Új zsin-ot kért a cs-tól, amit 355: Milánóban tartottak meg. Itt a cs. olyan erőszakkal avatkozott be, hogy mindenkivel aláíratta az ariánus hitvallást és Atanáz elítélését, s a 3 „engedetlen” p. legátust száműzte. Követe révén fölszólította ~t is, hogy csatlakozzék, s mikor ő erre nem volt hajlandó, a róm. pref-sal, Leontiussal elfogatta és Milánóba vitette, Rómát pedig átadta II. Félix ellenp-nak. A cs-ral személyesen folytatott vita végén ~t a thrákiai Bereába száműzték. Itt a helyi pp. kellemetlenkedései, a fogság megtörték ~t. 357 végén Sirmiumba vitték, ahol aláírt egy hiányos hitvallást és csatlakozott Atanáz elítéléséhez, ezért 358: visszatérhetett Rómába. Megtörését egyesek hittagadásnak, mások érthető emberi gyengeségnek látták. A rómaiak azonban lelkesen fogadták, s amikor a cs. azt akarta, hogy ~ és Félix osztozzon meg a pápaságon, egyöntetűen ~ mellé álltak és elűzték Félixet. - 361: meghalt Constantius. Ettől kezdve ~ a niceai hitvallás elfogadtatásán dolgozott. 362: csatlakozott az alexandriai zsin-hoz, s elítélte a 359. évi eretnek rimini zsin-ot. Utolsó éveiben építkezett. Fölékesítette a Via Nomentana melletti Szt Ágnes-baz-t, az Esquilinuson Mária-tp-ot építtetett (→Havi Boldogasszony). A Via Salaria mentén, a Priscilla-katakombában temették el. Szt Jeromos martirológiuma IX. 23: sztként tartja számon. - Utóda 366. X. 1: Szt I. Damasus. **

LThK VI:1015. - BS VIII:17. - Mondin 2001:45.

Liberius, OSB (†1319): megyéspüspök. - A MA-ban 1297. X. k. vál., 1298-1319: tényl. traui mpp. - Utóda 1320: Lampredius. 88

Gams 1873:424. - Eubel I:490.