liget: a →kert egyik fajtája, melynek a magánkerttel szemben közösségi funkciója van. Nem mindig elkerített. - Az ókori kultúrákban különleges szerepe volt az ún. szent ~eknek, a vallásos szertartások színhelyeinek (főként a tp-építés előtti időben). A gör-ök az áldozati oltárt a ~ben egy árnyas fa alatt helyezték el, rendszerint forrás közelében. A szt hely díszítéséről is gondoskodtak: Homérosz leírása híressé tette a nymphák szentélyét Ithaka szigetén. Itt díszesen keretezett kút állt, a víz magas sziklafalon habosan zuhant alá, körülötte nyárfák, a körön belül oltár, amelyen a vándorok mutatták be áldozataikat. A ~ben ültettek virágokat, jó illatuk az istenség tetszésének elnyerésére utalt. - A Homérosz utáni időkben a hősöknek is szenteltek ~eket (Héróon). A versenyjátékok első színhelyei (→Olimpia) is ~ek: gyepes tisztások voltak, vsz. szabályosan ültetett fasorokkal körülvéve. **

Liget, Baranya m.: plébánia a pécsi egyhm. komlói esp. ker-ében. - 1310: említik. Tp-át Szt Imre tit-ra sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. Magyarszék fíliájából 1945: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1842: építették. Harangjait 1926: 80 cm átm. Szlezák László, 1962: 52 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson öntötte. Anyakönyvei 1950-től. Anyanyelve 1940: ném., m. - Plébánosai: Gyalokai János, 1947: Békefi János, 1949: Lónay Ödön, 1972: Magyarszék (2000 e. Molnár János) látja el. **-P.P.

Schem. Qu. 1981:215. - Patay 1982.